Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

153. országos ülés

illő megfontolás után határozzanak el, szintúgy a’haza képviselőiről fel nem tétethetik, hogy az üdőnek és költségnek kiméllését lelkiesméretes kötelességeknek ne tartanák, a’ tárgyak’ bévégzésének határnapokhoz kötését szükség felettinek is nem tartani, nem lehet.

Százötvenharmaaik Országos üléshez. 1Q21

Nemcsak az egyes tagoknak az Ulászló I. 10. Appr. II. 1. sz. 3. c. 5. pont» Comp. II. 1. sz. 8. pont. által biztosított szollásbéli szabadságukat, hanem az országgyűlésnek függetlenségét is sértik továbbá azon tétemények, miszerént az újjabb üdőben a’ fejedelem által kinevezett kir. hivatalosok , a’ kir. hivatalosok sorúból kihagyattak, követi választus semmisittetett meg (1837-béli 4174. kormányszéki sz.) az országgyűlése elbomlása után, követi tudósítás kéretvén fel (1835—li 15,141 kormányszéki sz.) felsőbb pertractatio alá vétetett; ugy an a’törvényhatóságok állal régi gyakorlatnál fogva szabadon választott állandó biztosságok elenyésztetlek, jól lehet azok a* törvényhatóságoktól az 1791 -li 11-ik és 12 ik törv.czikkelyböl kifolyólag választatván, nem az illető megyék hatóságával ruháztaltak fel, hanem a’ követekkel közlekedés könnyebbitésére voltak csak intézve, ezek felett több hazafiak köz gyűlésbéli szavaikért , telteikért a’ mint alább elő fog soroltatni köz kereset alá vettettek.

A mi pedig az 1835—béli febr. 6-án tartott legutolsó ország ülést, 's annak jegyzőkönyvét illeti, midőn az 1791-li 11 -ik törv. czikk u alatti szabálya tisztán rendeli, hogy az utolsó ülés jegyzőkönyvének meghitelesitése előtt az országgyűlést berekeszteni nem lehet, valamint egyfelől azon jegyzések, melyek az utolsó’, ülésről az akkori ítélőmesterek által szerkeziettek, és tulajdon nevük aláírása mellett hitelesítetlek , törvény szerénti hitelességgel biróknak nem tekinthetők, úgy'másfelől a’ múlt országgyűlés bévégzésének törvényellenességét tagadhatatlanul kimutatja csak az is, hogy a’felhozott törvény rendszabásához képest, az utolsó ülésen folyó tanácskozások jegyzőkönyvbe foglasása , azon jegyzőkönyvnek az ülés szinén a’ törvényrendelése szerénti hiíelesitése előtt, törvény szerénti berekesztés egy átaljában nem történhetik.

Azon kir. leírat, melynek ereje mellett a’ rendkívüli igazgatás felállilatott oly sérelmeket foglal továbbá magában, melyek az eloszlató kir. levélre tett észrevételek rendében elősoroltakat súlyosságokra nézve még felyűl múlják, ugyanis bár mely nagy tisztelettel viseltetünk azon magos helyezető személyhez, a’ ki ez hazának igazgatására mint kir. biztos, telyes hatalommal felruháztatott vala; kéntelenek vagyunk csakugyan megvallani, miként egyetlen egy személyt kir. biztosi czimmelarra, hogy egy alkotmányos országot telyes hatalommal kormányozhasson, megbízni, nem kevesebbet teszen, mint azon országnak függetlenségét biztositó 1744. 3. 1791. 6—ik törvényezikket, ’s következve magát az ősi alkotványt, mely nek pedig helyre állilása végett adottnak állitatott a’ rendkívüli hatalom, felfüggeszteni, - a’ kormány'széket kir. biztosi hatalom ala vetni, annyit tészen mint: ,,a’ leopoldi kötéslevél 4. 5. 7. és 11-ik j)ontjai szerént biztosított ősi igazgatási rendszert, - mely az Ulászló VI. 5. Appr. II. 1. sz. 3. 4 ik pontja, Comp. II. 1. sz. 15 ik pontja szerént a" tan. csrendnek megegyezésén kívül meg a’ fejedelem által sem folytattathatik , - eleny észlelni, s a kir. kormány széknek a’ Comp. II. 1. 11-ik p., ’s az 1791-béli 2^-ik törv. ez. által is biztositólt hatóságát megsemmisíteni“; a hivatalbélieknek minden meghallga-48Ű