Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
153. országos ülés
Százötvenharmadík Országos Üléshez. ö V* 1919 nak fenn tartása körül H. K. II. 20. és G9. III. 3. sz. 10. $. 1791-ki 11-ik törv. ez .ff pontja értelmekben , különösön a’ KK. és RR-kel úgy illeti, bogy határozataikat töstént elég tételbe vehetik, — kérdés alá hozni, ’s annálfogva minden olyatén országos határozatokat felsőbb helyben hagyásig — melynek gyakorolhalási jogát az 1744-ki 9. t. cziknek ezen szavai quidquid per formam articuli concluditur nomine statuum antequam a sua majestate confirmabitur, nec vim legis induit. nec sub sigillis et subsuriptionibus distribuetur sed in archivo solummodo et prutocollo manebit eventualiter, az elő sorolt tárgyakra ki nem terjeszszük — bizontalanságnak tenné ki ; egy szóval ha az: hogy' az országos hatirozatok ineg semmisittethetnek, állana; a’ fejedelem, ki az alkotmány szerént a’ törvényhozó hatalomnak egyik részessé, annak felügyelőjévé, ’s birajiva emelkednék, a’ törvényhozó hatalomnak másik részessé az országgyűlés pedig minden hatóságától meg lenne fosztva. Az 1791-ik 11-ik czikk d és f alatti szabályai szerént az országgyűlés a’ fejedelemmel feliratokban, fejedelem az országgyűléssel k. leiratok, válaszok által értekeződik , következve az oly tudositás, melly ezen az úton kivűl kél, k. leiratok alapjaul törvény szerént nem szolgálhat, melyhez képest sérelem az is, hogy az eloszlató k. levélben nem országgyűlési feliratokra épittetnek az ország sorsát elhatározó nyilatkozatok. Ezen módnak tulajdoníthatni azt: miszerént a’k. levélben olyanok állíttatnak történteknek lenni, a’ melyek éppen nem történtek; jelesen az állíttatott, hogy a’ felség előtt megjelent országos követség nemzeti gyűlésből küldetett volna , nem különben : hogy azon nemzeti gyűlés oly értekezödési rendszert kivánt légyen követni, melynek folytathatási joga csakis ország-gyűlést illet, melly állítások ha a’ jegyzőkönyvei egybevettetnek , kitetszik: hogy azon követség nem nemzeti hanem országosgyűlés által választatott, utasitássokkal felruházx a, és három rendbéli feliratokkal megbizatva küldetett azon országgyűlés által , mellyel a’ k. biztos a’ fejedelem nevében mint országgyűlést nyitott meg; melylyel a’ felség értekezett, — mert annak választása következéséül elnököt és itélőmeslereket erősített meg, sőt annak mint országgyűlésének Július 18-án 1854.-be kőit k. levélben válaszolt. Ezen módnak tulajdoníthatni azt is, miszerént némely dolgok az eloszlató k. levélben nem úgy adattak elé, a’ mint történtek, p. o. az országgyűlés eloszlatásának okául főképpen az adatott, mintha az, a választásokra nézve egészszen a’régivel ellenkező törvényellenes rendszert kivant volna követni, holott erről az egész jegyzőkönyvben egy szó sincs; — a’ közös nemzeti ülésekről pedig az állíttatott: hogy azokban az orsznggyülési határozatokat megelőzőleg kötelező végzések hozattak, holott, ha szintén a’nemzeti gyűlésekben folytakról jegyzések vitettek is, de azoknak oly erő, miszerént akárki is a’ nemzeti gyűlések végzéseinek telyesitésére köteleztetett volna, nem tulajdoriiltatott, ’s annálfogva a’ tanácskozások rendjét elintéző ’s annyira megtapodoltnak állított 1791-ki 11.1. czik ezek által telyességgel meg nem sártetett, sőt a’ KK. cs RR. ahoz álhattaiosan ragaszkodtak, melyet 1834-be November 8-án történt azon eset is eléggé bizonyít, hogy az ideigleni Elnök csak azért mivel az ellőbbeni ülésről való jegyzőkönyv (melynek a’ törvény űlésenkénti felolvastatását és meghitelesitését rendelte) készen nem volt, az ülést félbe hasyni kénteleniletett; - rövidségnek okáért több eseteketfel nem hozva csak ezekből iskiteltszik az hogy a’ k. leírat foglalata a’ történtekkel nem mindenekbe egyezik meg. Minthogy pedig kérdést nem szenved , miként fejedelem és nemzet közös érdeke csak költsonös bizodalom utján eszközölhető, — a’ bizodalom pedig csak ott lehet kölcsönös a’ hol igazság megint csak 480
