Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

152. országos ülés

■

Százütvenkettőclik Országos Üléshez.

o

1803

kebeléből is nevezni Ingókat, maga teljén látnám nyilatkozatát; de többre ment, és a’ RR. határozata ellen tettlegesen fellépve név szerént kijelenti, hogy melyik biztosságba kit nevez ki; - ilyen cselekedete méltó aggodalmat okozhat mindnyájunkba; félni lehet, hogy eloszolván ezen országgyűlés, majd telyesedesbe véendi moslani

I

izenelét. Hogy ennek elejét vegyük szükségesnek tartom jegyzőkönyvünkbe igtatni, hogy a' sjslhematica deputatiok az ilyen tagokat el ne fogadják, és ha elfogadnák, vélök együtt ne munkálódjanak, sem biztosságokat, se munkálataikat törvényeseknek el nem ösmérhetjük.

B. Jósika Sámuel (k. hívat.) Ha 10 — 12. országgyűlési tagnak van joga dissentiens opiniot annectálni, úgy ezt a kormányszéktől sem lehet megtagadni; sütném is lenne tanácsos, ne hogy kéntelenittessék külön feliratot tenni. IJaa’RR. attól tartanak, hogy a’ kormányszék idővel felső táblát fog formálni; ennek megelőzésére a’ legbiztosabb út az anmlgamatio, abban tehát hogy a’ kormányszék úgy tekintetve mint az országgyűlési tagok dissentiens optniojál annectalja, semmi veszedelmet nem lat.

Balla Mihály (k. tábla bíró). Óhajtotta volna akkor is, a’ midőn ezen tárgy itten legelőbb ex thesi szőnyegen állott, mint valósággal fontos és nagy érdekű tárgy feletti tanácskozásra a’ k. főigazgató tanácsnak megjelenését, hogy igy a’k. főkormány mind a’ RR. közötti ellenvéleményeket együtt, mind a’ magáét a’ RR. kével egyeztetvén, a’ RR-ket oly tanácsaival eltette, ’s g)őzle volna megki\ánata felől, mely által a’ most elő gördült, - valójában kedvetlen meg nem egyezés kikéiül tetik vala; de ezt nem tévén a’ főkormány már most áll a’ RR-nek hatarozala. Azonban azt, hogy a’ k. főigazgató tanácsnak ellenvéleménye a’ feliratba LéigtattaS- sék, vagy a’mellett felterjesztessék, annyival inkább j ova 11 ja , mivel ezen léptét a’ főkormánynak, más kép vehetni nem lehet, mint elösmerését annak, hogy ő törvény’ értelme szerént constatus lévén, maga is csak a’statutokkal öszve olvadva ezen úton terjesztheti fel maga ellenvéleményét, ’s igy külön statust és suprematiat maga sem követel. — Ezen kívánságát a’ főkormánynak ő is nagyon törvényszerűnek látván b. Jósikával egy értelemben nyilatkozik.

Fejér vgyei követ Zeyk Dánielnek pedig a’ protocollatiora nézve lett jovallatát, mint a’ ki a’ k. gubernium’ tagjait a’ systhematica deputátiokból kirekesztendőnek nem vélte, azon vélekedéséhez következetés kívánván lenni, - ő sem pártolja.

Zeyk Josef (Doboka vgye.) A’ k. hivatalos b. Jósika Sámuel’ vélekedésének utolsó részét tökéletesen magamévá tészem és pártolom; hogy t. i a kormány külön feliratot a’ rendek határozata ellen nem tehet; hanem egyébarant külőn— böz azon szempontra nézve, a’ meljből a’ dolgot tekinti, mert i!t nem csupa dissentiens opiniot kíván adni a’ gubernium, hanem tettlegesen lépett fel a’ RR. hatarozala ellen. Balla urnák csak annyit felel hogy itt nem arról van szó, mi véleménybe volt ezen tárgy’ elhatározása előtt, hanem arról, hogy mi után van ebbe határozatuk a RR-nek, kell e annak állani ? — és van e joga a kormánynak az ellen tettlegesen fellépni ! így tehát előbbeni véleménye nem lehet akadály abban , hogy akarme!yr olly véleményt pártolhasson, a’ mely azt mondja ki, hogy a’ RR. határozatának állani kell.

*73