Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
118. országos ülés
1258 Februarius' 15-én tartott ’s az egyházi nemesek érdeke a’ kiváltságos városokétól e’ részben meg nem külömböztetik. — Óhajtoltamvolna, mert ekkor a’szerkezetben felhozott azon felfejtésben: ,,a taxiin' h'élfyek adózása is a nélkül, hogy az adózó népre, mellynek sorsán könnyíteni az „ország RR-nek legbuzgóbb ügyekezetük, valami új terüli háromolna kiváltságaikkal egyező lábra telessekszoros eg} ben függésben lévén a’ több törvényellenes adó alatti osztályokkal tökéllelesen megnyugodtam, ’s hinnem lehet több kiváltságos varosak követei meg nyugodtunk volna; de midőn a’ későbbi jovallat hozzáadásával a’ ns székely nemzet, ’s egyházi adózó nemesség kiemeltetik, ’s az által a’ taxás helyek sorsa hátrább vettetik, kötelességemnek érzem kinyilatkoztatni, hogy a’ kiváltságos városokra nézve az adó tárgyában azon törvényes szempontból lehet *s kell az állást tekinteni, mint a’ ns Székely nemzetre és egyházi nemesekre nézve, mert ha az első eredetére, az utóbbiak eredeti mentességből folyólag követelik jogukat, éppen a’ szerént a’ kiváltságolt városok is törvények, ’s a’ fejedelmi hit által biztosított leop. kötéslevélben helyezik erősségüket, mellynek 2-ik pontjában a’ magyar királyok, és nemzeti fejedelmek adománya ’s kiváltságos levelei megerŐsitelnek, következőleg az adóra nézve kiváltsággal bíró várasok is törvényre alapítva, törvény biztosításából folyolag követelik adóbeli sérelmük orvoslását, mellyet mindenkinek pártolni múlhatatlan kötelessége. — De óhajtottam volna azért is, hogy azon megállapodásban legfeljebb a’szerkezetet pártolva, nem nyílt volna út hoszszasabb vitatkozásra, most azomban midőn a’ ns székely nemzet, egy házi nemesség, és kiváltságok városok között, egy köz ny ílik fel, ’s ez által sorsokat hátrább taszítva látom , köteles vagyok küldőim által követésül adott utasításomból folyólag, melly a’ városi közönségnek az adó dolga körüli sérelmeit az alkalommal, midőn az adó tárgya vitatás alá kerül, ha hogy a’ kiváltságolt városok akármi részben most törvényellenesen adó alatti más osztálynál iigj'eik védelmében hátrább hagy atni czéloztatnának - kiváltságuk ellenébeni állását felfejteni; ’s az adó’ súlya alóli felmentését a’ többiekkel Szoros kapcsolatban követelni, vezetve lévén az által, miként az eddigi országgyűléseken is sorsuknak musoklóli elválasztások miatt könny ebbűlést nem nyerhetett. Tudva van a’hazai történetek leírásából, polgári törvényekből, kiváltságos levelekből, országgyűlési végzésekből, hogy hajdon Gyula, most kiváltságnál fogva, Károlyfejérvár (de a’ melly ben név változtatásnál egyebet nem nj'ert) eleitől fogva nemesekből, ’s szabad polgárokból álló, a’ világi dolgokban külön törvény hatósággal bíró kiváltságolt közönség volt , melly földnek gyökeres sajátsága a’ fejedelemség meg alapításakor az országé volt, de az idők folytával, jogaival hasznaival a’ meglelepedésbéli szokás ’s számos adomány levelek szerént, bizonj'os része a nemesek (serviensek) szamára ki szakasztatott ’s birtokaik’ szabadon hasznaitatott , másfelől a’ magyar királyok, ’s jelesen a’ nemzeti fejedelmek korszakában a’ városi rendek is kiilömböző kiváltságokkal ajándékoztattanak meg, elmellőzve az ide nem tartozókat, az adótóli mentességre nézve 1611-ben 1625-be és 1658-ban mellyek az országgyűlésein időnként kihirdettetlek, oilv foglalatú kiváltságot nyertének, mellyek áltál mind a' rendes, mind a’ rendkívüli adózásról az országbani vám fizetéstől mentességben tartatni biztosítva vóltanak, nem czélom ez állal állítani, hogy Fejérvár a’ fejedelmek idejében is a’ haza rendkívüli szükségében a’rovataitól teljesen ment lett volna, mivel 1667-ben a’ Comp. cons. V. r. 42. edictuma szavai szerénti rendkívüli esetben, midőn a’ székelységre, egyházhelyi residentias nemesekre, papokra, királyi hivatalbelickre külömböző mennyiség, minden portára 15. tallér vettetett, a’ f.vári
