Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
118. országos ülés
•r» Száztlzennyólczadik Országos Üléshez. 1259 városi rendre is fejenként egy tallér rovatott; fordult elő illy eset 1690 ben is, midőn a' fagarasi országgj ülésen hozott 1-ső articulusban minden kapura 30 forint ’s két ökör, akkor Fejérvárra is, de átaljában csak 40 forint rovatott, holott ugyanakkor A brud banyára 200, - Vízaknára 400 - forint számilatott, mindezen kivetések azomban szükség szülte különös esetekben történtek, a’ városi rendre nézve elcg kímélettel. Változtak a’ környiilállásol, változtak az adó körüli rendelkezések is, ’s ezen változások által a városi rendek kiváltságok állása ütéseket kapott, csakugyan 1759-ig a’ Károly fvárt lakó, ’s hébíró nemesek, valamint annak halárán fekvő adományos birtokuk a’ rendes adózás terhétől mentt volt, ’s a’ szabályozott lakosok is az adót csak termesztmény szerént fizették , ’s minden polgár, taxa czim alatt, 2 forint rovatait hordozott. Az adózás módjában több több változások történvén s 1761-ben az országnak’ e’ körüli rendelkezése meg szakadván 1769 ben nőve. 5 ik napján kőit királyi levél foglalatja szerént a’városi népre terhes adózás vei teleti; minden polgár megkű - lömböztetés nélkül, nemes vagy nemtelen, polgári taxa czim alatt állandóul 6 forint adó alá Íratott; a polgároknak felserdült gyermekei, cseledéi oltalmi taxa alá vonattak, a’ birtokok köböl, szekér, és vederszám szerént egyben lévén írva, Dem csak a’ haszonhajtás alattiak, hanem az a’ nélkül heverő főid is adó alá vettetett ’s így csúszott bé, hogy „onus non procreationi, sed functo inheere dljon“ ’s e’ felett ai szorgalmi kifejlődés magános jövedelem czim alatt megtaxállatott, ’s az e’ szerént léjítenként felemelt adó mennyiség 1822 ólta ezüst pénzben fizettetik. Midőn a’ fejedelmi lakó’ változtával a’ város régi fekvése hellyéről 1714- ben nagy romlássala’ mostanira leszállóit, ’s a’ hazában annyaváros lenni megszűnt a’ főbb nemesség széljel oszlott, ’s birtokuk.külömböző czimek alatt az ott maradott nemesekre,’s polgárokra, által szállott, következéseleve, hogy a’nemesekből,’s szabad polgárokból hadnagy, ’s bírói igazgatás alatti két hatóságok a’k. főkormányszéknek 1720 ban majus 13-ik napján hozott határozatánál fogva a’ hadnagyság eltörlésével ’s következőleg a’ nemesi jogok megrázásával bírói nevezet alatt egy kormányzás alá szorittatott; ’s megkűlömböztetés nélkül polgári közönséggé olvasztatott, ’s noha e* miatt is a’ nemesek törvényes mentességöket a’ nemes birtokok ősi adómánj'os természetököt el nem veszthetek vala , csak hamar megtörtént, hogy a’ k. főkormányszéknek 1774-ben augustus 25-ről 5627 szám alatt kőit rendeleténél fogva ezen szókban : „D. vestris committendum esse duxit Gubernium Regium, ut tam extra„neorum magnatum, et nobilium, quam caeterorum ejusdem oppidi incolarum, ,,qui donatione mediante, aliquos fundos ibidem possident, nomina specifice R. „gubernio, ulteriora ex post disposituro, quantocyus submittant.“ — a’ nemesi birtokoknak is egybeírását, és későbbre 1775-ben 1026- és 2598 szám alatt felmérését, sub nro 2109 pedig ádó alá veltetését rendelte illy módon: „quod attinet j,autem incolas civilis conditionis“ (mert már elLor a' nemesember civi< as conditionis lett') ,,et rusticos, siquidem person* ex sorte et conditione sua contributioni obnoxiae de „omnibus fundis ab iisdem possessis contributionem praestare tenentur. D. vestrae ;,horum fundos absque ulla exeptione diraensurationi subjiciendos disponant.ő S
