Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
16. országos ülés
„in articulos regni redigantur, et incerantur. Minek következésében a’ Szebeni 1-ső Májusi Ország-Gyűlésen költ törvény czikbe azon szerződés e* szerént van béigtatva: „Articuli, et conditiones tractatus inter Sacratissimam Ccesaream, Regiamcjue Hungarice, et Bohemice Majestatem, et Regnum Hungarice, — ac Serenissimum Dominum Principem Gábrielem Dei gratia Transsilvanice, Valachice , Transalpina que Principem, partiumque regni Hungáriáé Dominum, et Siculorum Comitem, Ss. et Oo. Transsilvanice, et partium Hungarice eidem subjectarum (következnek mind két részről a’ biztosok’ nevei) initi, et conclusi Ibsonii in generali Diceta Regnicolarum Hungáriáé anni 1613, quorum tenor sequitur in hunc modum, et est talis' (nyolez pontokból állván a’ szerződés, ez úttal csak az 1-ső, 5-ik, és 4-et kívánom felolvasni) l-0 Quod Dominus Gabriel maneat Princeps Transsilvaniae, et partium Hungarice eidem subjectarum Dominus, et Siculorum Comes, et in eisdem ipse, et successores ejus, legitimi Principes omnes, et success sores similiter et Transsilvania, et partes Hungarice eidem subjectce obstrictae sint ad observationem hujus transactionis, o-o Viennensem pacificationem, in quantum liberce electioni, et transactioni non prcejudicat , in omnibus ejus punctis, et articulis observabit. 4-0 Prout e converso Sacratissima Caesarea, Regiaque Majestas, ejusque successores legitimi Reges Hungarice, et regnum necessitate requirente ipsi Principi Bdthorio, ejusque legitimis, Principibus Transsilvanice, eidemque subjectis contra omnes eorum hostes similiter auxiliabuntur, atque Transsilvaniim et partes Hungarice eidem subjectas in suo Principatu, dominio, juribusque, et aliis ad eam spectantibus conservabunt, nec palam vel occulte quidquam in contrarium facient, aut per alios fieri patientur.— Meg vallom,csudálkozom, bogy ezen nevezetes szerződés az Erdélyi KK. és Rendeknek az 1792— beli Országos Gyűléseken készitett, és a’ Jegyzőkönyv 545 ik lapján látható, egyéb aránt igen jeles felírásokban miért nem emlittetett meg, holott én Erdélynek ön-állását törvényes szempontból az érdeklett szerződésnek idejétől fogva tartom költsönös országos egyezés utján megalapitottnak. Ugyanis az eddig felolvasottakból kiviláglik egy felöl az, hogy Erdélynek ön-állása nemcsak a’ Magyar Ország’ Királyai által, hanem egyszersmind az Ország által biztosíttatott; más felől az, hogy ezen ön-állási jogra nézve Erdélytől a’ Részek nincsenek megkülönböztetve. E’ szerént Erdélynek, s hozzá kapcsolt részeinek, mint a diplomatia mezején külön vált Országnak 1-ső Leopoldal volt joga ön érdekivei megegyező kötésre lépni, a’ nélkül, hogy azt egy harmadiknak tetszésétől felfüggeszsze; lehetne még egyebet is következtetni: de minthogy azon úgy nevezett egyéb most nincs a’ napi renden, méltoztassanak utánna gondolni, csakugyan nem azt, mintha én a’ Magyar Egység ellen kivánnék fel lépni, — szebb reményeim sorába tartozik azon jövendőség, melyben a’ Magyarnak egy hazája, egy nemzete, — nemzetének szive, nyelve egy és Magyar léend. (helyes, helyes.) Vnlyon mi lehet annak az oka, hogy ezen kötéslevelünknek, mely a’ három Nemzetnek kívánságára 1-ső Leopold által 1691-ben megerősítve kiadatott, következői— a’két Jo’sef, Károly, Theresia dicső Fejedelmeink állal hclybenhagyatolt, 2-ik Leopold és 1-ső Ferentz b. e. Fejedelmeink nevekben pedig Int szerént is biztosittatott: többpontjaival, a’ nélkül, hogy azok törvényhozás utján megváltoztattak volna, nem annyira bírunk, mint azokkal inkább csak dicsekedünk? Talán elvei — a’ csakugyan későbben törvény könyvünkbe igtatott pragmatica Sanctio elveivel ellenkeznek? Én részemről, miután az 1 44—beli törvenyezikkelyck szerént az örökösödési rend meg állitatott, nem látok abban oly elvet lappangani, mely akár az öszves birtokát, akár a költsönös oltalmat, akár pedig () Május 22-én tartott
