Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
16. országos ülés
Tizenhatodik Országos Üléshez. 7 az öröklődést biztosiló rendszernek alája ásna;— három különböző íidökben letelepedett Nemzeteknek —• mint meg annyi political testeknek különböző szokásain épült alkotvánnyai, és mégis a’ köz czélra országul lett egyesülések, — négy vallások’ jogainak egyenlőségek, —esztendőkénti országos, rendszerénti törvényhatósági gyűlések, — Fejedelmi megerősités’ hozzájárulhatásával törvényhozás,— tisztválaszlás,— hazafiakból álló, és felelet terhe alatt lévő Kormány,— a’ Fejedelem eleibe csak a’nevezetesebb esetekben lehető folyamodás, — csakis a’ hazának védelmére elrendelt nemzeti felkelés,— az adónak állandóképpen meghatározott mennyisége, — azon felyűl a’ kincstárnak a’ köz szükségek pótlásában tartozó részvétele: ezek azon levélbeli elvek, melyeken hazánknak az 1791—li 6-ikczikkely által is biztositott függetlensége alapúi; — ezen elvek tűzik ki azon pályakört, melyen a’Nagy Fejedelemség’ politikai testének a’ Monarchiát kiegészitő rendszerben forogni kellene, — szintoly kevésbé lehetvén akadályára az egésznek, mint van Földgolyónk a’Nap’ rendszerének, (helyes) Midőn tehát ezen szempontból Kötésíevelünk ellen olyan okot, mely az egybefüggés körén túl terjedő állást a’ szükségesség’ elvénél fogva kívánná, nem látok, kéntelen vagyok a’ kötéslevélbe belé tekinteni, ’s azt vizsgálni, valyon nem foglalé mágában oly elveket, melyek egymásali ellenkezések miatt inpracticabilisek lennének? Három különböző Nemzetek egyességének, négy vallási jogok egyenlőségeknek elvei valyon nem éppen az érdekelt elvek sorába tartoznaké? Tekintés KK. és RR. valamint a’ polgári társaságbá lépett egyeseknek, szintúgy az egymással egyességre ment három Nemzeteknek különböző individualitásaiból kifolyó érdekeik mellett a’ köz ügy nemcsak hogy fen álhat; sőt a’ Status’ érdeke az egyes érdekeknek öszvesége lévén, az egyesek’ érdekét merőben ki sem rekesztheti (helyes); a’ politika’ feladatja a’ kettőt a’ tagokra nézve úgy egyeztetni, hogy az ön érdek a’ köz ügyhezi kötelességet soha el ne felejtesse, sőt azt éleszsze,— ezen elv gyakorlatilag meg van fejtve a’ szövetséges Statusaknái; — a’ négy vallások jogainak egyenlőségek pedig dísze Kötéslevelünknek, mely oly iidőben igtattatott münálunk törvénykönyvbe, midőn másutt a’ fanatismus rogusokat emelt,— csakhogy az egyenlőség azon értelemben vétessék, melyben az felállittatotfc, t. i. a’ vallások’ szabados gyakorlása’ értelmében; azon elvet pedig , miszerént csak négy vallásoknak, nem pedig többeknek adatott egyenlőségi jóg, nem szégyelhetjük, midőn tudjuk, hogy van oly ország, melyben csak most közelebbről minden szabadelmü elvek felállítások mellett is a’ törvényhozás még oda nem mehetett, hogy egyen kivűl a’ többiről megemlékezzék. — Vagy talán Kötéslevelünknek elvei avultak meg? Tekintetes KK. és RR.! kogy a’ Kötéslevelünk 5-ik pontjában elősorolt rendet kövessem: akár a’ politia, akár az igazság’ kiszolgáltatása, akár a’ Státus’ gazdasága kölűlti rendelkezeséket vizsgáljam , gyakorlatba hozni valót sokat látok, merőben kiirtani valót pedig semmitsem találok, (helyes) Tekintetes KK. és RR.! Midőn nemzetek vagy nincsenek megérve, vagy egy bizonyos határ ponton túl vágynak érve: a’ legjobb törvények sem méltánoltatnak, mert valamint a’ tudatlan, szintúgy a’ megromlott szívben is azok viszhangra nem találhatnak (helyes); — ilyenkor csak a’ zsarnoki hatalom: mely nem egyéb mint a’ környiilmények szülötte, tarthatja fen a’ rendet, de ezen szomorú állapotra Erdélynek három polgár Nemzetei, melyek közül kettőjének 2 *