Tolna vármegyének az 1836dik eszt. julius 5kén tartott közgyülése jegyzőkönyvébül. / Pesten / Trattner-Károlyi betüivel / [1836]
35 és állományon követheti életmódját, bárhová forduljon — csak az úrbéri fundusra lévén tehát szorítva valódikép a’ szántó vető sokaságnak ereje , kereset módja, ’s úgy szólván élete — a természetből eredő viszonhatással azon úrbéri fundusra nehezedik azon Sokaságnak, és hozzátartozandóinak eltartása is. — Mert nehezedik, és bajosá válik kényszerítés által minden, mi a’ szabadság mellett könnyen viseltetnék, és önként virulna. Ezen igazság igen tetleg megmutatja magát abban, hogy a’ jelen mód szerint az úrbéri funduson—bár a’ Földes Űri érdeknek gyakori, és igen nevezetes feláldozásával — igen nagy részben úgy szólván csak tengődik azon sokaság, melly bizonnyal más állapotra jutna, máskép élne úrbéri ütközések, és áldozatok nélkül, a'köznek, a’ földes Úrnak, és önmagának gyarapodásával más vidámabb alakot venne fel a’ szép, jutalmas és bő áldást ajánló Magyar földön, ha a1 földi tulajdon szerezhetés, és ezzel a’ lélek felszabadittatnék. — Ezen lelket azonban semmi nem pótolhatja, bár melly úrbéri engedmények nem — a’ Földes Úri egész úrbéri tulajdonnak felszeletelése sem. Mert örökké igaz marad: hogy a’ lélek, nem pedig csak maga a’ föld és anyag következteti a’gyarapodást — a’ földmivelésben pedig földi tulajdon szerezhetés nélkül azon lélek, melly felviritja a’ sivatagot is, soha fel nem ébred.—Bizonyítja a’ tapasztalás, hogy az úrbéri állapotra szorított nép sokszor, és sok
