Tolna vármegyének az 1836dik eszt. julius 5kén tartott közgyülése jegyzőkönyvébül. / Pesten / Trattner-Károlyi betüivel / [1836]

helyen, gyarapodással nem is igen törődve, megszokja élelmét, nem mint iparkodásának , értelmének, mellyekben áll még is a’ legnagyobb, legvalódibb Nemzeti tőke, gyümölcsét, de inkább mint úrbéri viszonának tartozó, és önként következni kellő bérét tekinteni.—Ha ez sok helyen igy van, azon káros következés nem csak némelly helyen, de mindenhol létez, hogy a’ tulajdon szerezhetés rugója a’ népben hiányoz; a’ tulajdon szerzés természeti ösztönének nints mezeje, nints czélja; és igy az úrbéri fundus nevelésére fordított erőnek is kevés kedve, kevés lelke van.—Miilyen lehet valljon a’ szerint gyümölcse is? Talán nem csalatkozunk, ha az úrbéri nehézségeknek egy fő forrását ezen viszás helyezetben keressük. — És ez talán legjobban magyarázza, miért 1715. olta több időszakban, többféle formában a’ Földes Úr úrbéri jövedelme mindég fogyott, a’ nélkül, hogy a’ jobbágyságnak vagyona, állapotja gyarapodott volna ; kivált ha a’ mezei gazdaságnak más különben nagy előmenetelét e’ mellett tekintetbe vészük. Szomorú kilátást nyit ez a’ jövondőre; szomorút a’ jobbágynak, szomorút a1 Földes Úrnak is, ha az eddigi rendszer mellett — nem ligyelmezvén annak káros következéseire — tsak megmaradunk; ha a’ jobbágyságnak fentartását, tsak az eddigi úton, módon keressük, és a’ Nemtelennek jussát , hogy földi tulajdont szerezhessen — fel nem szabadítjuk.“