Tolna vármegyének az 1836dik eszt. julius 5kén tartott közgyülése jegyzőkönyvébül. / Pesten / Trattner-Károlyi betüivel / [1836]

Í4

is kiterjeszti?, melly előítéletnek a’ Nemzeti közérdeket, a’ Polgári Társaság fő elveit, de magát a’ Törvényeknek természeti kútfejét ellene lehet állitni —ezen curiale praejudicium, mondom, éppen nem oil}' alkotványos erejű, tekintetű, hogy a’ Törvény Székeknek is örökös, vagy kötelező sinormértéket szabhatna.— A’ Törvén} hatóságokat pedig éppen semmi sem akadályoztatja, — hogy ezen sem alkotmányunkkal, sem Törvényeinkkel nem ütköző — sött a’ Királyunk , Ila* zánk iránti Szent kötelességekkel éppen igen egyező állapotot — t. i. hogy a’ Nemteleneknek földi tulajdont szerezni nyilván törvénnyel jus adassék —■ hazafiúi lelkesedéssel föl} ton folyvást ápolják; és minden alkalmat, módot használjanak ; hogy a’ felébredt közértelemnek, kívánatnak teljesedését érleljék, és elősegítsék—“ „Ezen feliül amaz V. Czikkely 2. §-i Szakasznak, és az azzal öszvehangzó rendszernek elmellózése az egész urbérnek egyik részre sem jótékony, és viszás alakot, és irányt ád.— Egyedül az úrbéri államányra s helyezőire lévén t. i. ez által szorítva a’ Népnek tömege — mert mig erre nézve is általánosan a’ földi tulajdon szerezhetés valódi biztosságra, ’s ezzel divatra nem jön, némelly kivétel a‘dolgot nem változtatja, sem az, hogy szabad kinek kinek elhagyni jobbágy helyét, azon, bár indirect, kénszeritést meg nem szünteti, melly abban áll, hogy a’ nemtelen foldmivelő áltálján csak jobbágyi viszonban,