Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

(58 ) rendelése á'tal elérni kívántak ; tudniillik az Alpereseknek megbüntetése szinte éfcíközöL tessék, más részről pedig a’ Vármegyéknek házi pénztárai mind azon kiadásokért, mellyek a’ Nemessek pereinek Törvényszéki megvisgálására tétetnek némi: némü pótolékat nyer­jenek, és a’ súlyos köz terheket viselő szegény adózó Népnek e' részben is könnyebb­ségszereztessék, Törvény által kell meghatározni : hogy a’ birságiurnokr»ak azon része, melly eddig az ítélő Bírót illette; a' Vármegyék' házi pénztáraiba folyjon, és minden Bírónak kötelessége legyen az előtte lefolyt perből járandó summát hivatalos jelentés mel­lett a’ Vármegye Gyülekezetére bemutatni. — Javalja ezen rendszabást még azon tekén­­tet is, hogy az ítélő Bíráknak részre hajlást nem ismérő egyenessége eránt a’ köz bizo­dalmát neveli, mert midőn eddig az ítélő Biró a‘ pernek tárgyában osztozott a" perét meg­nyerő Felperessel, sőtt némellykor annak nagyobb részét kapta ő, mint a‘ kereső fél, le­hetetlen vo t némelly Alperesnek úgy nem gyanakodni, hogy az ítélő Biró csak azért ho­zott megmarasztó Ítéletet, mert a’ megmarasztásból nékie legnagyobb haszna vagyon. To­vábbá ugyan a' házi pénztárnak, 's ez által az adózó népnek kéméléséért szükséges leeud a’ Törvényszéki Tábla Bírónak napi bérét, mellyet az Országos Kirendeltség 3, és 4 fo­rintokra határozott két forintban megállapíttani, — úgy szinte a‘ böcsuletbéli Esküitekét, 45 x-ra leszáilíttani. A’ midőn pedig Törvény Szék előtt kezdendő perekben eggyik vagy másik félnek kérésére szemes megtekéntés végett valamellyik Tag kiküldetik, annak napi bére a javallott 5, és 4 forintokban megálhat. — Végre A' Vásári Bíróságról. A’ Vásári Bíróságokról is javall az Országos Kirendeltség eggy különös Törvény Czikkelyt, melly általlában helyes, sőtt a’ kereskedésnek előmozdíttására nézve felette szükséges is lévén, minden észrevétel nélkül elfogadható. I I. A’ TÖRVÉNYKEZÉS' RENDÉRŐL. A’ Törvénykezés' folyamosának elrendelésénél mindenek előtt arra kell figyelem-* mel lenni : hogy a’ perlekedő feleknek elegendő idő engedtessék, ugyan próbáik, és vé­delmük előadására, de e’ miatt a’ pernek elintézése hosszas halasztásokkal ne hátráltassák, hanem az igazság kiszolgáltatása, mellynek lassú folyamosa ellen számossak, és valóban méltók valának ez ideig panasszaink; a' mennyire lehet harnaríttassék. Minden perbéli keresetre nézve általlános határozást tenni nem lehet, mert a’ pereknek természete a' kö­vetelésnek minémuségéhez, 's azon jusnak, mellyen a’ követelés alapúi; külömbbféleségéhez képest felette külömböző. A’ pernek érdeme némelly eseteknél felette zavartt, 's az igaz­ság miben létének kifejtése mindenhol eggy forma korlátok közé nem szorítathatik. Vágy­nak perek, mellyeknek érdemében a' védelemre szolgáló béirások számát, és idéjét által­­lános Törvény által meghatározni annyi volna, mint elölni az igazságot, de vágynak el­lenben ollyan perek is, mellyeknél ezen számnak, és időnek meghatározása éppen nem lészen igazságtalan, mert a" védelem megszerzése sem a’ múlt Századok irománnyai vé­gett leveles Tárokat felfürkészni, sem a’ gyökeres jussoknak hosszú időt kívánni kényes feszegetésébe bocsátkozni nem szükséges, hanem az egész védelem jobbára csak az eset miben létének kifejtését tárgyozza. — Az illyen perekre tehát az Országos Kirendeltség munkájának első szakaszában javallott i-ső §-u.st kiterjeszteni nem lehet, hanem az eggy alább bőven kifejtendő módosíttás mellett lesz csak elfogadható. Az i-só Szakaszra: A' 2-ik és 3-ik §-ok, mellyekben az rendeltetik: hogy a’ ki az ellenfelnek beírására semmit nem felelt, vagy legalább uj okokat, és próbákat elő nem adott, annak a fent forgó kérdésben felelni többé jussa ne légyen, hanem a’ má­sik fél a kérdést tüstént Bírói ítélet által eldönthesse, az igazsággal tökélletessen eggye­­zők lévén helyben hagyathatnak. A u-ik Szakaszra. A' 4*ik 5-ik 6-ik 7-ik és 8-ik ^-sokban elszámlálja az Orszá­gos Kirendeltseg azon pereket, mellyeknek folytatására, tárgyaik, és természetűk, tekén­­tetébol kevessebb idő kívántatik, és ezen meghatározás általlában helyes, úgy szinte he­lyes az is: hogy a jussok feszegetésével foglalatoskodó, és más hasonló természetű pe­­rekhen, egy szóval azokban, mellyeket a' mondott §-sok nem említtenek, a’ védelem ki­­meríttesére hosszabb időhalladék engedtessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom