Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
( ) heti viszálkodásoknak eligazítására a Törvényben kifejesztetni jónak Ítéltetik az; hogy a' hol mind a' bútokra, mind a’ számra nézve eggyütt a' többséget minden további okoskodások nélkül nyilván, és valóságossan kilátni lehet, ott ezen többségnek akarattya (e^gy két ellenkező Birtokosnak megátolkodott ellenkezése nem használván) tüstént még Ivedig úgy vétessék tellyesedésbe, hogy ha ezen ellenkezőknek földjein vagy rétjein kellene akár°a* Canalisokat, akár az utakat vagy töltéseket keresztül vezetni, azokat okvetet]en elszenvedni kötelezessenek, ’s ha azokból nékiek hasznok eredend; a’ költségekhez is járulni fognak, ha pedig viszont valamelly sérelmek vagy károk következhetnék utánna , akár azok által, kikre azon munkából haszon háromlik minden esetre megtérittendó leend: ’s a' fellebb irtt többség intézetének teljesedését akadályozók ellen akár a'sommás rövidvissza helyheztetésbéli per, akár a Nemes Vármegyének politicus utón hozott végzése oltalomul szolgáljon: a’ hol pedig valamelly közös elhatározásnak, és intézettételnek végre hajtására nézve olly nagy hasonlás volna a’ Köz Birtokosok között; hogy azok a’ többséget magok között meghatározni nem tudnák: mivel könnyen megeshetnék az, bogy a' kissebb Birtokosok számmal sokkal többen lévén, az egy, vagy egynéhány nagyobb Birtokosnak tetemes sérelmével kívánnának voksaik többsége által némelly intézeteket Kivinni, de viszont meg történhetik az is: hogy a nagyobb Birtokos birtokának terjedése tekéntetéből élvén a’ többségi jussal, szegénnyebb sorsú Köz-Birtokos Társait csak azért is nyomni óhajtaná, hogy vagyonjokat velők megunatván, azokat tulajdonának szereshesse meg: már illy öszveütközésében a’ két rendbeli külömböző voksoknak a’ nemesi és Köz- Birtokossági Helységekben mindenkor a’ Vármegye elejbe terjesztessék az intézet alá veendő kérdés, melly eggy e’ végre kiküldendo kirendeltség által megvisgáltastassék, ’s ha az bizonyos egyeztetés által a’ Feleknek nevezetessebb részét eggy értelemre bízni nem tudná, azt visgálja meg, ha a’ kérdésbéli intézet a’ Birtokosok’ nagyobb részének hasznára van e’ vagy sem? ’s ha azt hasznosnak látni, s egyszersmind tapasztalni fogja, hogy legalább fele, ’s a’ józannabb része a’ Birtokosoknak kívánja azon intézetet tellyesedésbe vetetni, akkor ezen kirendeltség a’ többséget ezen hasznos ezéinak elérésére határozza el, 's a’ Vármegyének jelentse be, mellynek helyben hagyása után az tüstént tellyesíttessék is, 's ezen rendszabások az i-ső §*us alatti itatáskutak, utak, és magános használás eseteire is kiterjesztetnek. A' 4-ik §-us az Urbarialis munkára tett észrevételek szerint fogadtatik el. QUOAD ARTICULUM VI. De praecavendo Syluctrum dejectu. A' s.ik §-ra nézve észrevétel adja elő magát, hogy mivel a’ Hármos Könyv 3-ík részének 33-ik Czikkelye csak a’ Jobbágyokat rendelné, azon büntetés alá vettetni , melly szerént a' fa-lopásban tapasztaltatott tolvaj minden nála lévő vagyonától, marhájától, és szekerétől örökre. megfosztathatik, a' gyakori tapasztalás pedig bizonyíttaná, hogy nem egyedül a’ Jobbágyok, hanem minden más földes Úri Törvényhatóság alá nem tartozó Nemtelen Személyek, de még sok Nemesek is károssabb erdőbéli Fa*tolvajlásokat követnek el ; ezen károknak meggátlására Czélarányos volna ezen 3-ik rész 33-ik Törvény Czikkelyét a Fa-lopó akár mi sors, és rendbéli ember vagyoninak, mellyek a’ tolvajlás alkalmával nála találtatnak, tüstént leendő elvesztésére, azon esetre, ha a’ tolvaj nem Köz-Birtokos, egyúttal azon erdőben; mivel ezeránt más Törvények állanak fen; kiterjeszteni: ki ha az általa okozott kart ez szerint ki nem pótolná, vagy ha a’ tetten éppen nem tapasztaltatnek is, de utóbb hiteles próbák által, az általa elkövetett fa-tolvajlás hibfzonyíttathatnék, az ellene a -Tiszti Ügyész Felperessége alatt mozdítandó perben a’ kár, és kölcségek is megitéltessenek, a a’ környűlállásokhoz képest vagy készpénzbéli, vagy tömlöczi büntetésre kárhoztattassék. QUOAD ARTICULUM VII. t ' 1 • De extendenda Articuli 20-i 1807 provisione. A 7‘ik Czikkelynek rendelése nem csak a’ folyó homokra, hanem minden egvéhb elhagyatott, és gabona, vagy széna termésre tökélletessen alkalmatlan sován földekre is kiterjesztessék. i
