Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
( II ) QUOAD ARTICULUM Vili, De cultura Serici, Liniy Canabis , et Tabacae. Ezen Törvény Czikkely egészen megáll: és az Ország Gyűlésére küldendő Követeknek egyedül csak azon utasíttás adattassék: melJynél fogva mivel Magyar Ország kert-*, kedésének eggyik nevezetes ágát a' Dohány is tenné; ennek termesztése pedig az által, hogy az Austriai Dohány árosíttásnak kormánnyá annak megszerzését egy két kereskedőnek adván által, azok felelte nagy nyeresség vágyásból szármozott önkénnyel; által a’ Dohány mívelöket a’ kedvetlenedésig nyomják, egészen megcsüggedni látszik, Ó Felsége az Ország Gyűléséről felküldendő alázatos felírás által az Országos Kiküldöttségnek javallat ja szerint megkérettessék a’ végett, hogy az Austriai tartományok'szárnál a megvásárlandó dohány ezután az ár vevés utján, és több apróbb részekben > magoknak a’ Dohány termesztőknek is ahoz leendő járuíhatásokkal szereztessék meg, hogy igy a’ magános Liferánsok a’ Dohány termesztőket önkényes károsíttásokkal ne illethessék , 's eddig gyakorlott Monopoliumjoktól elesvén, a' Magyar kereskedésnek ezen eggyik nevezetes ágát a' Dohányt , a' kereskedés tárgyai közül ki ne húzhassák. QUOAD ARTICULUM IX. De quaestoribus Tabacae ordinariis Regni Jurisdictionibus indiscriminatim obnoxiis. Ezen Törvény Czikkelybez még az adattassék, hogy az Austriai Dohány árosíttásnak Kormánnyá ( Appaldo ) a’ Dohánynak külső Országokba, úgymint Európának többi részeibe leendő kereskedésére nézve soha legkevesebb befolyással se közvetve, se közvetetlen is ne lehessen. — Még is hogy a' Dohány Magyar Ország kereskedésének eggy olly szabad, és soha tilalom alá nem jöhető ága maradjon, melly a’ kiviteltől se nagyobb Vámokkal terhelve , se egészen is elzárva ne legyen: ’s a’ rajta fekvő essito Vám is, minekutánna az nem első rendbéli, primae necessitatis articulus, és igy soha elkerülhetetlen szükség ithon reá nem lehet, a’ leggyengébb legyen minden más termeszsmények Vámjainál, egy szóval az 1790-ik esztendei munkában javallott 3-ik, és 4-ik Czikkely Törvényé tétetni eszközöltessék. Ezen kivül O Felsége az eránt is kérettessék meg az Ország Gyűléséről, hogy a’ Lovaknak a’ Hazában nagyobb foganattal leendő tenyésztetésekre nézve; minekutánna az adózó nép elegendő szép Mén-Lovakat szerezni pénzbéli tehetetlensége miatt nem képes, valamint előbb, úgy ennekutánna is azon Megyékbe, hol szebb alkotású Kanczák vágynak az Adózóknak, a’ Császári Királyi Ménesekből esztendőnként egyedül csak a’ szükséges ugratásokra ingyen a' tartásbér ruegtéríttése mellett rendelni , és adni méltóztassék , minthogy Magyar Ország minden más Tartományok előtt méltán megkívánhatja, hogy az itt neveltt Királyi Mén-Lovak addig Országunkból ki ne vitessenek, még Hazánkban a’ Ló tenyésztésre szükséges számú Mén-Lovak ki nem kerülnek. IV. DE FUNDO PUBLICO REGNI. AD ARTICULUM De Fundo Publico. \z Országos Kiküldöttség a’ Fundus Publicus nevezete alatt isméretes pénztárnak felállítására az Ország Gyűlése által ajánlandó, 's az illető Törvényhatóságokra kivettend ó lizonyos somma pénznek megrendeltetését javalja. Igaz ugyan, hogy az illy módon neghatározott, s a’ Hazai Törvényekkel is éppen legkevesebb ellenkezésben sem levő kivetés; ha az ajánlásnak a’ következés tökélletessen megfelelhet, a’ Fundus Publicus fel a I- ítására a’ legbizonyossabb eszköz, és mód lehet; de ezen pénztárnak hogy az mindjárt lezdetében a' maga rendeltetésének megfelelni tudhasson, s az ö tőkéjének kamatjai a dvánt czélokra foganatos haszonnal alkalmaztathassanak, mindjárt egyszerre több millió nokból kellene á 1 la ni, és készülni. Nem rettentené el ugyan a Magyar Nemzetnek bőkezű-
