Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

( 9 ) pest még annyi marhájára legeltető, vagy már azt ugy is igasságtalanúl terhelvén a' szabad használás alá foglaltt földjeire még kevessebb legeltető járna, kitudni nem lehet már itt sére­lem, és ízetlenség okoztatik általa a'többinek. Megtörténhetik az is: hogy a'szántó földek fordulatai között lévő némelly lapányossabb részek, a' midőn azon mezzo, hol ezen részek helyheződnek, vetés által elfoglalva tartatik, nem ugy mint szántó földek, hanem mint fea­­szálló rétek használtatnak Birtokossaik által; a' kik ezen javallott Törvénynek engedelmévtj akkor is, midón azon egész fordulat nincsen elvetve, következve ezen réteknek használt dara­bok is köz Jegelőül szolgálhatnak; békeritvéu azokat minden esztendőben kasza alá vehetik : éllé vén tudniillik: ök is könnyen a’ többi azon határbéli réteknek legeltetésétől, minthogy azokon ugy is Szent-Gyórgy naptól fogva Szent-Mihály napig minden legeltetés tiltva van, és igy se ök, se más is azokat ezen idő alatt nem legeltetik, a’ melly idő alatt pedi«- a’ szé­nát, és sarját könnyen letakarhatják róla , holott az általok illyenkéj p békeríttetett rét a' többi Köz birtokosság által a’ szántó földek között elszórva lévén csak föld, és igy az en­gedett időben szabad legeltető természetében nézettetett, 's használtatott mindég, és ez egy ujj sérelem. Megtörténhetik az is, hogy (elmellőzvén itt azon sok gyülólségeknek em­lítését, mellyek a" nem elegendő erőssen készült mentő kerítéseken betörő marhák behaj­tása, és szokatlan zsarolások miatt erednek^ némelly a’ Köz Birtokosok káraiknak fo­­ganatoss rtbb el mellőzésére vagy rétjeiket valamelly vízjárásban, vagy szántó földjeiket valdmelly dombos helyen árokkal keríttenék körül, melly az első esetben az árvizet ma­gában vévén, a’ Szomszéd rétjére vezethetné, és azt eliszapolhatná, a’ másik esetben pe­dig a' lerohanó zápor' ereje,'a’ dombról nyert sebessebb esete által az árkot mindég mél­­lyebbre ásván, mint a’ köz tapasztalás bizonyítja a' Szomszédnak eddig kár nélkül állott szántó földjét is bedöntené, és magával ragadná, 's árkokal, és vízmosásokkal eltöltvén, későbbre egésszen haszonvehetetlenné tenné. Mivel azomban más oldalról is tekéntve a’ dolgot senkit a’ maga tulajdon Birtokának igazságos használásától eltiltani nem lehet: a’ Törvényben világossan fejesztessék ki az; hogy senkinek egy, két, vagy több darabb föld­jeit, és rétjeit magános haszon alá a’ köz Jegelő alül ugy elfoglalni nem szabad, hogy a' többi fenhagyottatoknak színe alatt a'többinek pusztán fekvő szántó földjeit, avagy rétjeit előbbi mód szerint marháival legeltethesse: hanem mihelyest eddig szokásban nem volt il­­lyes magános használatú foglalásokat tesz: azonnabsemmiféle marhájával is a’ többi szán­tó földekből, vagy kaszálókból álló szabad legeltetöt használni hatalmában ne legyen , ’s ha azt még is használná, marháit a’ többi Köz Birtokosok annyiszor mennyiszer min­den hatalmasságbéli büntetés nélkül leverettethetik: ugy továbbá a' szántóföldek között elszórva helybeztetett kaszállók mindég csak azon természetet vegyék magokra az eltiltha­­hatásra nézve, miilyennel bir azon egész fordulat, mellyben azok helyheződnek : — Még is ha valamelly Köz-Birtokos Jobbágyainak akár ökör, akár csordabéli, vagy sertés mar­hái a’ szabad mezzot, ha csak némellykor is járják , 's ha a’ Köz Pásztor tartás miatt jár­ni o U is kell, azonnal ő semmi magános használás alá való foglalásokat ne tehessen: El­lenben ha sem maga , sem Jobbágyai is a' szabad mezzot, vagy réteket soha legkevessebb marhával se járatják, akkor a’ Törvény javallatja szerént tökélletes szabadságában álljon, a’ földek’, és rétek’ használása, és bekeríttése olly formán, hogy ezen keríttéseket jól, és olly erőssen tetesse meg, hogy ha azoknak rósz voltok miatt a’ marhák a’ szabad mez­ion legeltetve betörhetnek, és kárt tesznek, azt neki senki megtérítteni köteles ne legyen, ugy szinte dombos helyeken, vagy nagyobb vízjárásokban, a’ hol káros pusztításoktól lehetni tartani, árkokkal való keríttéseket tennie, a’ kár megtérítésének büntetése alatt szabad ne legyen , egyébaránt ezen javallott Törvény Czikkelynek a' marha csapás, és ita­tás végett engedni kellő helynek, és térségnek megrendeltetése, és többi rendszabásai eránt hozott végzése áll: A’ 2-ik §nak rendelése oda is kiterjesztessék , hogy a" határban valamelly a Köz­jóra szolgáló intézeteket tenni valamelly károkat okozni szokott patakokat regulázni szük­séges töltéseket építeni, valamelly közös épületet a’ Közbirtokosságban haszonbérben ki­adni, hasznos, és szükséges uj utakat metszeni, 's akármi a’ közösön, s a’Közjóra czélzó tilalmakat tenni akarna, a’ nagyobb része s többsége a’Köz Birtokossoknak azt egynéhány makacs Köz-Birtokos soha se akadályozhassa, hanem ezen a’ többség által megállapított intézet mindenkor tellyesítésbe menjen; mivel pedig a’ Köz-Birtokosok többsége alatt még nincs egészen valóságos értelme annak megállapítva, hogy azon rész tegye e a több­séget? melly számmal több, vagy az, melly bár kevessebb számú, de nagyobb birtokkal bir, uryan azért ezen egymás között könnyen támadható kérdéseknek, és ezekből ered-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom