Alázatos Jelentése Az Ország Gyülési Követeknek, az Ország Gyülésének végső szakaszáról, és annak bérekesztéséről. / [s.l.] / [s.n.] / [1836]
10 mcliyct c ics/ben eddigi Törvényeink vetettek Nemzetünkre, végre több más pontok között megrendeltük azt is: hogy a' jövő Ország Gyűlése alatt főbb itélö székeink előtt is folyjanak a' fellyebb vitt pörök, sött mivel ezen hosszas Ország Gyűlése alatt a’ fellyebb vitt 's még el nem ítélt pereknek száma felette megszaporodott, elhatározánk: hogy Ország Gyűlése után a Királyi Tábla két ülésre osztva visgálhassa a’ fellyebb vitt pereket, ’s még a’ rendes törvényszünetek alatt is biráskodhassék , ugyan azért a' Királyi Tábla tagjainak számát is szaporítatni kívántuk , a’ miben Ö Felsége is megegyezett. — Hiányos ugyan némelly részben e’ Törvény’ határozata, mert csak a’ fellyebb vitt perekről rendelkezik , de a’ Kormány nem egyezett meg abban, hogy Ország Gyűlése alatt azon perek is folyhassanak , mellyek a’ Királyi Tábla előtt tétetnek folyamotban — ’s igy kéntelenek válánk legalább a’ fellyebb vitt perekről Törvény által gondoskodni, nehogy tovább is tellyes mértékben fennáljon Hazánkban azon fonákság , mi szerint addig, mig ujj Törvények alkodtatnak, a’ magános viszonok eránt fennálló Törvények végrehajtása a’ polgárok súlyos kárával, 's az igazság kiszolgáltatásának tetemes hátramaradásával fel vala függesztve. Égyébberánt. Alázatos véleményünk szerint jövendőben is csak úgy lehet a' hasznos javításoknak ösvényén biztosan haliadni, ha a’ törvényhozás a’ leg. szükségesebb pontokat, mellyek vagy hallasztást nem szenvednek, vagy fontos következéseik miatt kitünőleg hasznosak , és azokat, melyeknél az óhajtott süker inkább reménylhető , kiszemelve, külön veszi tanácskozás alá, mert minden előre lépés nyereség a’ haladni akarónak. Ollyan Országban, hol a’ belső elrendélésnek, és a’ fenálló Törvényeknek öszveségé nem rendszeresen alkodtatott , hanem inkább egyes eseteknek , és az egyes körülmények öszve szövődésének szüleménye, törvényhozás utján rendszeresen, és egyszerre javítani majd nem lehetetlen, mert még a’ legfonákabb Törvénynek, sött még a' százados gyakorlat által divatozó visszaéléseknek is találkoznak pártolóji, kik vagy megszokásból, vagy ön érdekök miatt ellenségei a' szükséges változtatásnak , a ki tehát a hibák, és előítéletek egész tömegét egy csomóba fogva egyszerre akarja kiirtani, sok egyes érdekeket, mellyek külön válva nem sok gátot vethetének, öszvesit magé ellen , ’s rendszeréneb a’ síikért áldozza fel, ki kell igen is tűzve lenni a" fő czéínak , s kerülni kell mindent, a’ mi attól félre vezethetne, de a' czél felé minden előlépés, melly a’ jövendőnek útját nem zárja, valóságos haladás, és minden egyes javítás tettleg használva biztosabb utat készít még több javításra, mert a’ tapasztalásnak megyőző ereje leghatalmasabb mindenkor. Addig, mig a’ Nemzet értelmes többsége valamelly javításnak hasznos, sött szükséges voltáról meggyőződve nintsen, azt a' törvényhozás rendes utján megállapítani úgy sem lehet, valamint, ellenben, ha ezen meggyőződés általyános, az óhajtott javításnak sükerét csak halasztani képes az átolkodott ellenszegülés, de azt végképpen eltávoztatni hatalmában nincsen, mert a’ jobblétre vágyás olly természeti ösztön, mellyet elnyomni soha nem lehet. De éppen a lépésenként haliadás szülheti ezen általlános meggy°zodést, és valóban sok visszaélés, mellyet egykor ezerek pártolónak, későbbén köz akarattal lett eltörölve, sok igazságos, hasznos, sött szükséges Törvény , mellyet előbb ezerek gátolának , lett köz akarattal elfogadva, ott, hol az igazságnak, és köz ügynek baráti csiiggedést nem ésmérő buzgósággal újra, és ismét újra küzdöttek az előítélet«!* ellen igazság, és köz úgy mellett.
