Alázatos Jelentése Az Ország Gyülési Követeknek, az Ország Gyülésének végső szakaszáról, és annak bérekesztéséről. / [s.l.] / [s.n.] / [1836]

Hazánk is fellepett már a liálladásnak pályájára, s Nemzet és Kormány egy formán általlátják, hogy Törvényeinken, és belső elrendeltetésiink minden ágaiban sokat kell javítani, mert hiszen magok a rendszeres munkálatok is csak azért készültek. — De a’; javításnak egyes ponjai felett különbözők a vélemények , ’s ha minden egész rendszerében eggyiitt, és egyszerre vétetik fel, némelly egyes pentok megtarthatása miatt a' leghasznosabb javításoknak is könnyen gátat vet a' többség, a’ mi egyébbként nem történnék. — Sött az a' káros oldola is vagyon az e’ féle tanácskozásnak, hogy a mint ezen Ország Gyűlésének példája is bizonyítja, sok ollyan javítás, mellyet még ellenségei sem mernek nyilván, s egyenesen inegtámodni, a’ rendszernek szine alatt tárgyról tárgyra, sött egygyik Ország Gyűléséről a' másikra hallasztatik, szükséges tehát arra törekedni, hogy a’ jövő Ország Gyűlése magát egyedül egy kitűzött rendszeres munkához ne kösse, hanem javítson, ’s igazítson a’ hol leginkább kell, és lehet.

Fájdalommal jelentyük továbbá: hogy a’ kiszemelt tárgyok között sem az egyházi tizedről, sem tisztviselők büntető hatalmának Torvény általi karlatolásáról készített javalatinkban a’ Méltóságos Fő Rendek meg nem egyeztek , s az ő ellenkezésük miatt azokat Ö Felsége elejbe sem lehetett terjesztenünk.

Az egyházi tizedre nézve nem csak a' megszüntetést, vagy kénszerített megváltást nem lehetett Törvénybe iktatnunk, de még abban sem egyeztek meg a’ Méltóságos fő Rendek: hogy a' kibérlési elsőség melly eddigi Törvényeink szerént a’ tizedekre nézve is a’ Földes Urat illette, ’s mellynek következésében sok Földes Ur igen kedvező örökös szerződés mellett birja az Egyházi Rendtől a’ tizedet, ujjabb Törvény által ezen Szerződésekkel együtt azokra ruháztassék , kik a’ tizedet adni kötelesek. Ez pedig csak ugyan igazságon, és méltánoságon alapul, mert hogy a' Földes Ur, még ebben is ön Jobbágyán nyerekedjék . az osztó igazsággal megegyeztetni nem lehet, ’s midőn valamelly adózásnak megváltása bérbe adatik, bizonyosan tormészetesebb az : hogy a megváltás, és annak hasznai azokat illessék, kik azon adózás terheit viselik, mint bár melly harmadikat, kénteienek valánk tehát legalább azon csekély kedvezéseket, melly ek a' kilentzedre nézve már az Urbérben elhatároztattak a tizedekre nézve is kiterjeszteni, s igy lett alkotva a’ tizedekről szólló uj Törvény.

A’ Tisztviselőknek büntető hatalmára nézve Törvény által akarták kimondani a Nemzetnek Képviselöji azt, a' mit már a’ Kormány gondossága főbb Parancsolatok által eddig is megrendelt, hogy t. i. a’ Törvényhatóságoknak Tisztviselőji senkit i2pálcza ütésen, vagy háronm napi börtönön feliül ön hatalmokkal ne büntethessenek , s egyszer'smind Törvénybe iktatták azt is, hogy a Földes Urak, és azoknak tiszjei semmi köz fenyíték alá tartozó vétek eránt nem bíráskodhatván, az Úrbéri 7-ik Czikkelyben meghatározott eseteken kivűi büntető hatalmat ne gyakorol hassanak. — Ezt sem fogadták el a’ Méltóságos fő Rendek , és különösen ellenezték azt, a’ mi ezen Czikkelyben a Földes Urak eránt rendeltetett , azt vitatván, hogy az efféle kisebb kihágásokban is Földes I rat illet a büntető hatalom. Pedig annyi csak ugyan igaz, hogy köz fenyíték alá eső vétekért csak a’ köz állománynak lehet jussa a vétkest megbüntetni, ezt a just, és büntető hatalmat tehát a' közállomány nevében csak az gyakorolhatja, kinek azt a közállomány mint Tisztviselőjének nyilván által adta, hogy pedig a közállomány ön hatalmának sött kötelességének legiontosabb részét egy egész osztályra , s az osztálynak minden egyes tag-