Alázatos Jelentése Az Ország Gyülési Követeknek, az Ország Gyülésének végső szakaszáról, és annak bérekesztéséről. / [s.l.] / [s.n.] / [1836]
4 Törvény elleni kereset alól 's az ö személyében, az 6 ügyében Nemze- I inh Törvényes szabadsága folyást sértetik , és még sem lehetett méltó panaszunknak Fejedelmünk Királyi székéhez feljutni, mert köz fal gya- Pánt állott a’ Nemzet és Fejedelem között a Fo Rendi tablanak ellenszegülése* mellyet tizenhét izeneteink sem valanak képesek csak némiileg ?U c' hitteni. — Fájdalmunk érzékeny ki fakadásával irtuk az utolsó izenetet, mellyben az Ország Gyűlésének vég óráiban is kijelentjük, h a- szabad szóllás alkotványos jussának kérdés alatt lévő megsértései a’ Törvények félre magyarázásán alapulván, mi azokat minden következéseikkel 's a ne talán ismétlendő hason esetekkel együtt Törvényteleneknek , önkényből származóknak 's egyedül az erőszak szülemé- 7 nveinek tartjuk. De ide zárjuk 9 */. alatt magát azon izenetet azon alá- J ,/atos megjegyzéssel: hogy mivel e’ sérelem sokkal érzékenyebb mint sem hogy annak meggátolt orvoslását felejthetné Nemzetünk, tettleg kell ' használnunk köz tanácskozásokban , a' szóllásnak és vélemények nyilvános kijelentésének Törvényes szabadságát, szabadon s a’ Törvényes korlátok között tartózkodás nélkül kell a’ Kormánynak minden Törvénytelenségei, a’ köz igazgatásnak minden hibáji ellen felszóllalnunk a’ jövő Ország Gyűlésén pedig ismét fel kell venni a' most félben hagyott tárgynak sürgetését, s úgy kell azt más tárgyokkal öszve kötni, hogy a’Méltóságos Fő Rendeknek ellenkezése abban ismét gátot ne \essen. ° Hasonló Törvénytelenség volt az is: hogy Békés Vármegyébe visgálódó Királyi biztoság rendeltetett azon körlevél miatt, mellyben Békésnek Rendei, az Országnak több Megyéjit felszóllitották, hogy a' most elvetett 5-ik és 8-ik Úrbéri Törvény Czikkelyeknek köz hasznú rendeletet legalább a’ Törvénykezési munkában létre hozni törekedjenek. — Végzéseket alkotni, valamelly Törvénynek a' törvényhozás rendes utján leendő eszközlését czélba venni , a hozott végzéseket más Megyékkel is közleni, s azokat a’ Haza köz javát elősegítő testvéri köz egyetértésre felszóllítani, olly világos, és Törvényes jussa minden Megyének, mellytól azt törvényeshatóságának sérelme nélkül megfosztani nem szad — méltán Országos sérelemnek tartották tehát a' Nemzet Képviselői: >gy a’ Kormány Békés Vármegyének közönségét épen ezen Törvényes snaVi g^ckk-orlása miatt visgálódo biztosággal terhelte, de még sulyobbá tette ezen sérelmet: hogy a’ lő IspánynaK Törvényes hatalma uellőztetvén Királyi biztos lön a’ visgálódásra kinevezve , sérelem gya mt kivántak tehát a' Karok és Rendek ezt Ö Felségének felterjeszte de a' Méltóságos Fő Rendek ebben is folyvást ellenkezvén , a’ felirás Felségéhez szinte fel nem küldethetett, s a’ Karok és RR. kéntelenek ilának e’ tárgyra is kiterjeszteni mind azt, a’ mit a’ szóllás szabadsága ránt utolsó izenetökben irtanak. — Fájdalmas valóban, hogy Hazánkan , hol a' polgárok szabadságát Törvény, és alkotvány biztosítják a’ ormány, mellynek legelső kötelessége Törvény és alkotmány mellet őrtllani — épen azt a’ mi szabad emberek legszebb jussa — alkotmányos Nemzetnek legszentebb sajatja — a gondolat és vélemény szabadj kijelentését 's közlését akarja korlátolni — Sajtónk szabadsagát I örvényeink ellenére megelőző visgálat gátolja élet és értek el\esztesct tárgyazó köz keresetek ijedelmei által korlátoltatik a szóllás 1 örvényesszabadsága, sött még a Megyéknek köz levelezési jussa is biztossági visgálódások által csonkittatik. — De még fájdalmasabb az. hogy Országunk Nagygyainak fényes Gyülekezete mind ezeket Törvény sértésnek nem véli , mind ezeken nem aggódik , sött midőn a Nemzetnek választott Képviselői Fejedelmöknek igazságánál keresnek orvoslást, gátot veta' * — 29 — Nemzet kérelmének , hogy az a’ Királyi szék clejbe se juthasson. Ve gre O \ \