Alázatos Jelentése Az Ország Gyülési Követeknek, az Ország Gyülésének végső szakaszáról, és annak bérekesztéséről. / [s.l.] / [s.n.] / [1836]

. szerint a'tanácskozó táblákat illetvén, ezen Törvényeknek tüstémi eszközlésbe vétele minden egyébb beavatkozás nélkül egyenesen azon táblák' jussaihoz tartozik, és hogy a szóllásnak azon Törvények által is biztosított sérthetetlen szabadsága semmiképpen nem korlátoltathatik.

Későbben Báró Vesselényi Miklós azon beszédért, mellyet Szatmár Vármegyének Köz Gyűlésén mint Szatmár Rendéinek egyike a’ nép boldogságát, és biztosítását tárgyozó 5-ik és 8 ik Úrbéri Czikkelyek mellett elmondott, Törvényeink ellenére hütelenségi por alá vonatott. —- Sött kevés idő5 múlva társunkat Balogh Jánost Bars Vármegyének Követét szinte azon sors érte Országos tanácskozások folytában mondott szavakért. E’ két utolsó esetből eredő mély sérelmünket szinte felírásokba foglalánk , s elmondottuk azokban: hogy a‘ vélemények nyilvános kijelentésének szabadsága, melly minden törvényes szabadságnak legfőbb oltalma , tetemesen meg van sértve a’ Kormánynak önkényes rendelete által, — csonkítva van az Ország Gyűlési tanácskozások függetlensége, meg van sebesitve a Törvényhatóságoknak azon köz felszóllalási jussamelly alkotmányunk rendszerén alapulva, világos Törvényekben is elismértetik , 's mellyet a'köz tanácskozásokból kizárni annyi volna, mint a’ Megyéknek hatóságát korlátolni, s az egyes polgároknak Törvény által nem korlátolt , sött inkább megerősített természeti jussát elnyomni, kifejtettük továbbá: hogy a’ köz tanácskozásokban mondott szóért hütelenségi keresetnek helye nem lehet, mert az 1723: g-ik Czikkely, melly a' hütelenség eseteit szorosan meghatározza, nem szavakért, hanem tett légi ellenszegülésért rendeli a hütelenségnek súlyos büntetését — a‘ Törvények terhelő rendeletét pedig egy oldalú magyarázgatás által székesebbre terjeszteni nem lehet. Felhoztuk mind ezeket a’ Méltóságos Fő Rendekhez intézett izeneteinkben is , s megmondottuk : hogy a' Fejedelem személye, melly Törvényeink szerint, szent, és sérthetetlen , a Kormánytól, mellynek Törvényt sértő tetteiről szabadon lehet, és kell is a’ Nemzet Képviselőinek szóllani, felette külömbözik. Elő számláltuk minden okainkat, de sikeretlen vala törekedésünk, mert a' Méltóságos Fő Rendek említett polgár társainknak hütelenségi perbe idéztetését sérelmesnek nem látván, aggodalomra semmi okot nem találtak, sött azt akarták, hogy mivel ök nem érzik a' Nemzeti jussok sérelmét, mi se törekedjünk aggodalmunk sullyát a' Fejedelem Királyi székinél nyilván el mondani, '9 annak törvényes megszüntetését sürgetni.

Mig e' tárgyak felett tanácskozásaink folyaméiban valának , Bars Vármegyében Köz Gyűlés tartatott, mellyen a' hütelenségi perbe idézett Követnek vissza hivatását kívánta eszközleni a Megyének Fő Ispánja, de Barsnak lelkes Rendei pártolák üldözött Követjöknek ügyét, s elhatározák , hogy tovább is mint a’ Megyének valóságos Képviselője tellyesíts’e a törvényhozásnál Követi kötelességét, sött perének védelmére a’ Megyei l ő tiszti Ügyészt küldötték ki — Fel is vétetett ellene a hütelenségi per, de ö a Megyének végzése szerint a’ köz tanácskozásokban részt venni meg nem szűnt, s igy tettleg lett elhatározva az: hogy a’ Követet a' Kormány által ellene rendelt hütelenségi per bírói vég ítélet előtt Képviselői helyhezetétől meg nem foszthatja, ’s Követi kötelességének, és jussainak .gyakorlatában nem gátolhatja. Végre a’Kormány jobbnak látta Barsnak Követet a hütelenségi kereset alól felmenteni, s egy felsőbb parancsolat által, mellyről Bars Vármegye is értesítve lön, a' per végképpen megszüntettetett.

De A esselényi Miklós hazánk lija, kit mind a’ két Magyar hazában per a a \ont a Kormánynak hatalma, még most sincsen felmentve a j

— 28 -