Alázatos Jelentése Az Ország Gyülési Követeknek, az Ország Gyülésének végső szakaszáról, és annak bérekesztéséről. / [s.l.] / [s.n.] / [1836]

annak előbbi mennyisedé folyna tovább is, illy módon pedig megvolnának semisítve azon sarkalatos Törvényeink, mcllyek az adó feletti határozást egész kiterjedésében Ország Gyűlésére tartozónak rendelik, a Nemzet jussa ki volna játszva, s az adó leszállítása egyedül Fejedelmi kegyelemtől fngne, mert elég volna a Kormánynak einem fogadni a’ kissebb ajánlatot, s az Ország Gyűlésének végéig tagadó kijelentéséhez ragaszkodni. hogy ismét az előbbi mennyiség maradjon folyamotban. — Minthogy tehát az 1827-ik esztendei /pik Törvény Czikkely szerint az adó felettihatározás egész kiterjedésében az Ország Gyűlésére tartozik , s az 1790-ik észt. 19-ik Czikkely azt rendeli : hogy a’ köz adó egyik Ország Gyűlésétől a' másikig ajánltassék, az 1790-ik esztendei 12-ik Czikkely pedig minden három esztendő alatt Ország Gyűlését parancsol tartatni, világos következés: hogy ha ezen Törvény szerint az Ország Gyűlése meg nem tartatik, a’ további adó megígérve nem lévén, nem is folyhat, mert szabad alkotmányu Hazában csak a’ törvényhozás terhelheti közadóval a’ polgárokat, s az ajánlatnak idején vagy mennyiségén túl a’ fizetésnek terhe sem terjedhet. Mi tehát megmaradánk határozatunk mellett, melly a’ nemzeti jussoknak fentartására szükséges vala, a’ Fejedelem jussainak pedig semmi csorbulást nem okoz , mert ha a’ Kormány pontosan eleget tesz a Törvények világos rendeletének, ha a'törvényes idő alatt mindenkor megtartja az Ország Gyűlését, az adó ajánlásának említett feltételét tellyesedésbe venni soha nem kell; végre a' harmadik válosz után izenetben is kijelentőnk :[hogy miután O Felsége az ajánlott adót elfogadván, nyilván és ismételve Ígéri az Ország Gyűlésének a' törvényes idő alatt leendő megtartását; mi pedig nyilván, és ismételve megmondottuk azt a' mit a' törvényhatóságoknak tenni kell, és tenni fognak , ha a' Törvénynek e részben eléb nem tétetnék, sem ujjabb felírást; sem a' tanácskozások további folytatását szükségesnek nem látjuly, de nem kételkedünk, hogy ajánlásunk tellyesétésében ajánlásunk feltételeit szemei előtt fogja tartani Nemzetünk. így lön Országos határozattá az mit eddig a felírásokban Nemzetünk nyilván ki nem mondott soha, 's igy maradott mega' mellett a’ Képviselői Tábla, mellynek szava kivált az adó ajánlásában bizonyosan legfontosabb, — lehet reménylenünk, hogy a Kormány törvényessége elhárítja rólunk ezen végzés tellyesedesbe vételének sAíU-.oógót- , .V nem reményien esetben pedig kell hinnünk azt, hogy a Törvényhatóságok hazaíiúsága, Törvényeinknek életet adni, 's azokat életben tartani nem késik.

Az előlegcs sérelmek Törvényeinknek ezen régi, de folyvást vérző kínos, és veszélyes sebei, mellyeknek orvoslását sem az ügynek igazsága, sem a’ Nemzet áldozatai, sem forró esdeklésink bnzgósága nem valánals századok óta képesek a' Kormánytól ki eszközleni, most is mindenek előtt magokra vonták az Ország Gyűlésének gondoskodó figyelmét, s mi előtt még a’ Királyi előadások tanácskozásba vétetének elkészültt s felteríesztetett ezek eránt az ujjabb felírás. Evekig vártuk a’ kért igazságot, ismételt felírások által sürgettük kérelmünk siikerét , s évek múlva olly Királyi választ nyertünk melly mellett sérelmeink nagy részben tovább is sérelmek maradtak , sött az ismét csalódott remények keserű érzése még súlyosabbá tette azokat.

Erdély, líonnunknak szeretett testvére, hazája kedves véreinknek, s igy honnunk nekünk is , melly századokon keresztül vélünk szenvedett, mellettünk küzdött, s érettünk gyakran ontotta vérét, Magyar Országgal mind ez ideig egyesítve nincsen, sött éppen akkor, midőn mi a Királyi széknek igazságától százados kérelmünknek sükerét remény— i3 —