Alázatos Jelentése Az Ország Gyülési Követeknek, az Ország Gyülésének végső szakaszáról, és annak bérekesztéséről. / [s.l.] / [s.n.] / [1836]
— *4 — lénk, minden polgári szabadságától megfosztalott , s Törvény b-víili állásba lön helyheztetve. — Kétszeres keserűséggel hatott reánk a szomorú csapás, melly a' testvér hazát érte, mert a’ legforróbb részvétéinél» érzése ’s az aggódásnak kínzó fájdalma foglalá el kebleinket, — midőn rokoninknál igy megrontva láttuk az alkotmányos szabadságot, mellyet szinte a’ Törvény’ szentsége biztosított. Méliycn erezvén tehát mi is a’ sérelmet, ’s az ífófaik esztendei i3-ik 1492-ik esztendei i-ső Törvénye Czikkelyek s az íőgő-ik esztendei békekötésnek 2-ik Czikkelye szerint is kötelességünk lévén-Erdély igazait és szabadságát védenünk, kü lönös felirás által kértük Ö Felségét, kogy * Erdélynek Ország Gyűlését, 's egész törvényes állapotját adja vissza, de a’ Kormány még a’ szokott biztatásnak vigasztaló szavaira sem méltatá Nemzetünket, s a’ felirás óhajtott válasz nélkül maradott. — Későbben azon két rendbéli Királyi válaszban, mellyek az ©lőleges sérelmek eránt ismételtt felirásinkra érkeztek, Erdélyre 's annak Magyar Ország eránti viszonairanézve szinte nem foglaltatott semmi kedvező, ’s igy a’ Nemzet régi óhajtása e’ részben ismét tellyresítetlen maradott, sjErdclynek Törvény kívüli állása most nincs még orvosolva. De azon részekre, mellyek Magyar Országtól Erdélyhez valának elszakasztva, t. i. Kraszna, közép Szolnok, Zaránd Vármegyékre, és Kővár vidékére nézve kedvezőbb volt a’ Királyi válasz, mert ezek eránt kérelmünk síikerülvén, a’ százados Ígéret csak ugyan tellyesítve lön, s Ö Felsége az említett részeknek vissza kapcsolását megrendelte. A' törvényjavalatban, mellyet e' tárgy eránt készíttettünk, aeiktattuk mi azt is; hogy a’ vissza kapcsolásnak részletes tellyesítése egy Országos Választmányra bizattassék, sött azon Választmány tagjait titkos szavazás által már a’ magunk részéről kinevezőnk , de Ö Felsége nem fegadta $1 ©bbéli határozatunkat, azt nyilatkoztatá , hogy az elmúlt időknek hasonló példáji szerint udvari biztosság által fog a' viszakapcsoltatás tettlegi tellyesítése végbe menni. Az alkotott Töavénybe mindazonáltal világosan kifejeztetett, hogy a nevezett részek polgári, köz igazgatási törvényes, adózási, ’s mindennémü állapotaikra nézve tellyesen és tökéletesen Magyar Országhoz ezennel vissza csatoltatnak , ’s az említett Kraszna, közép Szolnok, Zaránd Vármegyék, Kővár vidéke ezentúl az Ország Gyülócóro mcgfugnaK liivattátní \j ottan ülési és szavazati, vissza adott jusokkal élni, A’ Törvénynek rendelése tehát olly határozott: hogy ha ne talán ezen törvényhatóságok bár mi okból a jövő Ország Gyűlésére meg nem hivattatnának, a’ mit azomban feltenni sem lehet, az Ország Rendei semmi Királyi előadásoknak elhatározásához törvényesen nem nyúlhatnának , még az elmulasztott meghívás me? nem történnék, mert ezen törvényhatóságok most már ismét az Országnak egészítő részéi, s okét az Ország Gyülesere meg nem hivní, annyi volna, mint bár melly más Vármegyét elmellözni, rendes Ország Gyűlésen pedig az egész Ország minden törvényhatóságainak jelen kell lenni, mert a' részes Gyűléseket csak világosan meghatározott szükséges eseteiben engedik meg Törvényeink. Végre vissza adott jussaiknál fogva az elszakasztás előtti viszonaik csorbulás nem szenvedhetvén, nékik az Orszá^ többi Megyéivel egyenlő Törvénjes állásuk leend. A’ magánosok pénzbeli viszonai eránt ismét nem lehetett elhatározó Törvényeket alkotnunk. — Az első felírásban, mellyet e’ tárgy eránt az előleges sérelmeksorán készítettek az Ország Rendéi, — az vala határozva: hogy a’ Scálát, vagy is 1799-ik esztendőt megelőző időkbűl minden adósságok , és pénzbeli kötelezések ezüst pénzben fizettessenek a’ Scála közötti idő szakaszban pedig, vagy is 1709-ik esztendőtől fo gva 1811ik
