Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)
1811-1812 / 43. ülés - 1811-1812 / 44. ülés
5 £ S S i 0 XLIV. 535 eránt óhajtotta meg tudni a’ Státu1 soknak további értelmeket Szabolts Vármegyének Követ- jc előre botsájtván azt, hogy részéről által nem látja , miért ne lehessen a’szembe való adósok eránt Törvényt hozni? es az illyeien adósságoknak rövidebb úton leendő megvételéről a’ Törvényhozó Testnek valamit rendelni; — az i74i*diki esztendő 8-dik articulusa megtiltja, hogy azok-, a’ mellyek egyenesen Constitutionálék meg Uak tárgyai se lehessenek az Ország-Gyűlésének, de ezen Törvény szól azokról a’ köz tárgyakról, a’ mellyek a' Fejedelem é» Slátusok között forognak fel, nem pedig a’ privátusok egymás közt való coireláíiójokról, és intézetekről; — igaz az-is, hogy a’ hármas Könyv el»ő lészenek 9- dik Titulusa abban előadatik , de ka ezek 9-dik Titulustmegvisgáljuk* tsak azt fogjuk kihozhatni belőle, hogy a’ Nemes embert meg kell e- lebb hallgatni-, és úgy lehet annak utána marasztani; a’mellynek ezen esetben -is elégtétetik, mert a’ Szolga Bíró által az adós meghallgatta1 tik, és tsupán azon ecetre, ha maga az adós megesméri tartozását, és így a’ midőn a’ Törvény útján sem hallgattathatnék bővebben meg, rendeltetnék a’ köluégeknek inegkémélésével rövidebb út az e* légtételre; — van ennek nyoma a’ Törvényben, a’ mint már megmu- tattatott az elobbeni Ország Ülésében, miért ne lehetne tehát azon a’ nyomon menni? — hogy ezen Törvények akkor írattattak, a’ midőn a’ Török volt az Országban, és tsak azok eránt, a’ kik annak hatalma alá estek, az meg nem áll: rsert iát iilyeten Törvényeket Mátyás es Ulászló alatt, a’ melly iidő- ben TöroK az Országban nem volt, úgy Ablegatus ComititusZaboIchen- sis sic opinionem suam ad meritum hoc depromebat: imprimis perspicere se non pos e dicebat, quomodo Articulus 8» 1741» obstare qu^at, quominus de manif stis debitoribus breviori via excudendi-. L^x ferra- tur; veiari quidem Arricuio hoc, ne Leges constitutionales in ( omi- tiis vel in discussionem summantiir, sed has directe intelligendas esse de iis, quae Status intet et Regnan- tem Principem intercedunt, neuii- quam vero de privatorum correlationibus, et has complanandi modo. -i- Titulus quidem 9-nus i-ae disponit, quod nemo nisi sufficienter auditus convinci possit, sed Legi huic nec secundum eam, quae proponitur , provisionem derogatur ; debitor enim per Judlium semper praevie exaudiendus, et recognita saltem debiti realitate foret ad exequutionem procedendum; at vero tali in casu nec in ordinaria juris via posset debitor efficacius exaudiri. — Adsunt hujus in Legibus vestigia, quid itaque vetat horum progredi ductu? — False etiam ab adverso obvertitur, has Leges tunc temporis , dum Turea partem Regni tenebat, et potissimum contra Subditos dedititios latas fuisse; Legum enim similium visuntur vestigia sub Mathia Corvino , sub Ula- dislao , quibus regnantibus Turea in Regno non fuerat, se itaque ejus esse opinionis, quod salva praerogativa Nobilitari, Lex ferri possit, ut manifestus debitor, debitum recognoscens, ad persolvendum intra brevissimum , quantitati Sumu.ae debitae admensuranduin tempus, praesciris omnibus exceptionibus, compellatur ; hoc ad objectum se 137 . . opit
