Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)
1811-1812 / 1. ülés
Elöllátásod alkalmatos voltod, és a’ feltételekben való állandóságod által végre nem hajtanál. Ne tsudáld tehát , Felséges Tsászári Királyi Hertzeg,hogy tel- lyes bizodalommal, erős és nagy szívvel jelentünk-meg minnyájan az Országnak ezen Gyülekezetére; nem-is lehet semmi, a’ mitől a’ Te bölts vezérlésed alatt félhessünk; Te általad igazgattatván Tanátsko* zásaink , felderül reménységünknek- világossága. — Kérdésben forog úgy an, hogy mikép lehessen a’ Királyi széknek fényességét, az Országnak méltóságát, és több századok által nyert ditsőségét az ellenkező szerentsének habjai között tá- m ogatni, a’ köz bizodalmát a’külső Nemzetek előtt-is helyre állítani, és mind azokat, mellyekaz üdónek viszontagságai által elnyomattatva hevernek, maga régi elevenségére viszsza hozni. A’ mi jó szívű és ’gondoskodó Fejedelmünk, Kegyelmes Urunk, és Kegyes Atyánk , a’ dolgoknak mostani terhes környiilállásaiban semmit elmulatni nem akarván, a’ mit régi Őseinknek Törvénnyé vált .-zokása hozott magával, és hogy az egész Nemzetnek kívánságát betöltse , a’ tekéntetet érdemlő Ország Rendéit ide öszve gyüjtetni rendelte, hogy ezekkel eg)'etemben az Országnak javairól tanátskozhas- sék. Felséges Tsászári KirályiHer- tzeg! a’ Te vállaidra, a’ Te erődre van itt szükség! Indúlj tehát az Egeknek segedelmével, —munkálkodjál a’Felséges Királyi Szék ditsőségé- nek, ’s Hazánk boldogságának fen- tartásán; mi Neked ajánljuk alázatos kész szíveinket, nem-is óhajtunk semmit olly annyira, minthogy a’ mik a’Te kegyes vezérlésed alatt végeztetni fognak, azokat mint valóságos Quare noli mirari Serenissime Caesareo- Regie Princeps! si alacres, si animo magno, et forti hanc Comitiorum arenam descendimus; nihil rerum est, quod Te Duce vereamur; Te Consiliis nostris moderante ingens cursus secundi lux, nobis oboritur; Ea quidem res in discrimine versatur, qui possit splendor Throni, Regni dignitas, parta tot Saeculorum Curriculo gloria , tantis adversae fortunae fluctibus jactata firmari? publica revocari Fides? et apud Gentes exteras stabiliri? — Caetera denique, quae perturbatione temporum perculsa jacent, in pristinum excitari statum ? Optimus, et providentissimus Princeps, Pater, et Dominus noster Clementissimus , ut in arduo hoc rerum situ nihil, quod in more, institutoque Majorum positum erat, omitteret, Gentisque universae Votis obsequeretur,Spectatissimos Regni Ordines huc congregari jussit, qui secum afflictis Regni rebus consulerent; Tuis hic humeris, Serenissime Caesareo-Regie Princeps, Tuo hic robore opus est! Perge proinde propitiis Superis, continua curas, Gloriam Throni, et Salutem Patriae operare! Nos Tibi devotos, promptos, ac submissos animos dicamus, nihil in Votis habentes magis, quam ut Te Praeside, constituta, ex admirabili sapientia Tua, Republica, verae, aureaeque felicitatis semen gratae Posteritati nostrae ex his Comitiis transmittamus. Nescio!
