Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 1. ülés

g05 gyű möltsét az arany Boldog­ságnak , a’ mi liáládatos maradé- kinknak által ereszthessük. Nem tudom, hogy honnan ere­deti bennünk ama’ legtellyesebb, magából minden kétséget kirekesz­tő, reménység; hogy öszve vetvén a’ mi legjobb Fejedelmünknek , s Atyánknak Kegyességével a’ mi engedelmes fiúkhoz illő készségün­ket, a’ Te hathatós közben vetésed által a’ Felséges Királyi Szék Mél­tóságának helyre állítására, sarkala­tos Törvényeinknek megerősítésé­re , a’ legszerentsésebb, es legsike­resebb intézeteket fogjuk magunk otthon valóival közölhetni. — Ezen reménységet támogatja bennünk a’ mi Felséges Fejedelmünknek ke­gyessége, a’ ki maga hív Jobbágyai­nak szíveiben magának utat az igazság, Törvény, és szeretet ál­tal készített; támogatja a’ Te bá- torszívúséged, és a’ Felséges Kirá­lyi Széknek fentartására, ’s ama sarkalatos Törvényeinknek meg­maradására szüntelen törekedő fá­radhatatlanságod. Egyébbaránt a’ Te nagy ke- gyelmességedben reke ztvén ma­gunkat, buzgó szívvel kívánjuk ; hogy a’ Nagy Isten, Reád, legke­gyelmesebb Urunk, és Felséges vé­reidre maga áldását ’s kegyelmét a’ legbővebb mértékbe terjeszsze, és Tégedet nekünk a’ legszámosabb ' esztendőkig tartson-meg életben, boldogságban, és szerentsében. Viszszatérvén az ő Tsá^zári Ki­rályi Hertzegsége és a’ Fő Rendek köszöntésére kirendelt követek, je­lentették, hogy ő Tsászári Királyi Hertzegsége, az Ország Nádor-Ispá- nya a5 Fő Rendekkel együtt a’ SS. és Rendek köszöntését kedvesen fo­gadván , különös követséggel fog­ják kijelenteni a’ SS. es Rendekhez való Nescio! quae animos nostros occupaverit certitudo, quod ex col- latis optimi Principis, Patris aman- tissimi, et tenerrimae pietatis filio­rum studiis,Te Mediatore, felicis­sima, ad reparandam Solii Maje­statem, ad firmandos avitae nostrae Constitutionis cardines consilia, ex his Comitiis ad populares nostros relaturi simus; Hoc nos pietas cle- mentissimi Principis , qui in subdi­torum corda viam sibi fide, legibus, et amore stravit; hoc masculus ille Tuus in firmando augustissimi Tui germaniThrono; nostra autem Con­stitutione servanda zelus, et ardor, sperare jubent. > . V / Quod reliquum est, Benigni­tati Tuae devoti precamur ardenter, ut Deus optimus, maximus, Tibi benignissime Domine! totique Au­gustae Stirpi tuae, omnigenae be­nedictionis suae gratiam referat; Teque nobis quam diutissime ser­vet sospitem, servet beatum, et in­columem. — Vive. Redux, quae pro salutando Ar- chiduce Palatino ExcelsFque Pro­ceribus exmissa erat, Deputatio in­sinuavit : Suam Serenitatem Caesa- reo - Regiam, Regni Palatinum, Ex- celsosque Proceres grato animo su­scepisse salutationem Statuum et Ordinum, suamque erga hos bene­volentiam peculiari Deputatione 1 con-

Next

/
Oldalképek
Tartalom