Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)
1811-1812 / 14. ülés
/ SESSIO XIV. ta az Ország Rendelt, hogy őket ezen Törvényes közös Ju?ban megerősíteni méltóztassék;— e’ volt o- ka, hogy ő T.-ászári Királyi Her- tzegsége, a’ Nádor - Ispány, közben jáiása kikérettetett. — Olly nagy a’ sérelem az Ország Rendei részéről , hogy már mindenek meg próbálása után nem maradott egyébb liáira, hanem hogy e’ részben a’ Törvényes Könyvben számosán fel találtató régi Törvények mellé álljanak, azokhoz ragaszkodjanak, és ezen új és különös Jussát a’ Fejedelemnek tagadják. — Akár melly nagy sebet okozott - is ezen nem várt eset, fő gondjokat még-is a’ SS. és Rendek oda fordították, hogy a' Fő Rendekkel az utólsó Üzenet eránt megegyezhessenek; ezen tzél- nak elérésére írásba foglalták gondolataikat, és azon projectumot, a’ melly szerént, hogy a’ kérdésben levő két Tzikkely az újabban Ö Feíségehez felküldendő Repraesen- tátióban mi szavakkal tétessék bé? megegyeznek, feltétették; hozzá tévén: hogy ha arra a’ Fő Rendek reá állani nem kívánnak, ezen Tárgyat továbbá - is mélyebben , és fontosabban előadni, és sürget- ni-meg nem fognak szűnni. Felolvasta ezek után a’ Kerü/ letbeli Jegyző az említett írást Mellynek végezetével a’ M. Persona^ ekképen szólott a’ SS. és Rendekhez: A’ kerületek Elöl-Úlője beszedjéből észre vette: hogy a’ most legközelébb elolvastatott írásba foglaltak oily egyes értelemmel tétettek fel, hogy attól a’ SS.és Rendek elállani nem kívánnak. — Azt tattja, hogy ezen szándéka’ SS. és Rendek részéről a’ dolognak tsak a’ velejére értethetik , és a’ fundamentális kifejezésekre; nem pedig egy némelly szavakra: ugyan azért kérre dignetur;— hoc idem fuisse expetitae Suae Serenitatis Caesareo- Regiae intermediationis motívum. — Tantam esse hic jurium Regni laesionem, ut pertentatis jam omnibus viis, nil sibi superesse credant, quam copiosis hanc in rem sancitis Patriae legibus inhaerendo, novum ' privativumque istud Principis Jus negare. — Sed quantumcunque sit vulnus hoc, Status tamen et Ordines eo praecipuas curas suas convertisse, ut intuitu postremi Nuncii Excelsis Proceribus concilientur; scopo hoc sensa sua scripto complexos esse, et projectum, secundum quod quaestionatos binos§-phos modificandos Repraesentationi inseri non difficultant, proponere, eo per expressum addito: quod, si Excelsis Proceribus huic accedere displiceret, objectum hoc uberius discutere , pressiusque urgere haud cessaturi sint. 109 Legit itaque Scriptum hoc Circularis Notarius. Quo lecto Illustrissimus Personalis ita sermonem orsus est: intellexisse se quidem e propositione Circularis Praesidis, Status et Ordines elaboratum hoc Circulare unanimibus votis compilasse, nec se ab eo recedere velle. Se tamen consensum hunc ad essentiam rei, principalesque expressione;, referre; occurrisse interim sibi verba nonnulla, quae exmittenda Statibus et Ordinibus svaderet: sic sunt „palam negasse“ non videri sibi tantam verbis his inesse vim, ut illorum lo- 30 «0 j
