Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 79. ülés

SESSIO LXX1X. II5I ra maradásával Királyi Comissióval telheltetik. — Ezen alkalmatosság­gal ismét Zágráb Várossá Követje ekképen szóllott: ha ezen sérelme Zágráb Városkának jó megfontolta- tik , világos, hogy nem mást kér azon Város, mint a’ mit az Orszá' gos Deputalió igazságosnak ’» tör­vényesnek mond; mert a’ Depu- tátió szinte az 1205-dik Esztendő 5- dik, és az 1715-diki 35-dik Tzikke- lyek értelme mellett azt áliítja,hogy a’ Városoknak azt kellene megmu­tatni, hogy előre való kihalgatása nélkül teiheltetik Királyi Commis- sióval, és a’Város éppen azt adja elő, hogy még nem tudván a’kör- nyiilállások előre, valamint a’ sem, ha szükséges vagyon-e Commissio kineveztetéséreminden kihalgatása nélkül 4. Esztendőktől ólta terliel- tetik azzal. — A‘ mondatik ugyan, hogy nem bizonyítja ezt a’ nevezett Város: de erre tsak az a’ felelet» hogy a’ puszta vádra elegendő a puszta tagadás ; azon felül pedig méltán tétetthetik az a’ kérdés, ha nem elegendő próba-e egy puszta vád ellen , a’ midőn a’ hiteles Re- staurationále Protocolluma a’ fel­sőbb rendeléshez képpest az igaz­gató Fő Dicasteriumhoz felküide- tik, a’melly ellenkezőt bizonyít? és lehet-e e’mellett kételkedni a’ vád igazságtalanságáról, a' mellyet egy interes?átus Lakos lészen? A’ Törvények szerént tsak akkor le- hetCommissióval terhelni valamelly Jurisdictiót, a midőn annak szük­sége, a’ panaszolkodó, ’s panaszt szenvedő Feleknek meghallgatás után,kitettzik3 világos próbául szol­gál erre az 1715-diki 126-dik Tzik- kely, a’ melly üdőben Commissio rendeltetett éppen Zágráb Várossá miatt, de tsupán akkor, midőn már más mód ’s út nem vala a’ viszálko­dá­RegnicnlaiL Deputations, ad Gra­vamen hoc depromptam observa­bat, eandem Civitatem dispositioni Articulorum 5.1805. et 36. 1715. per Deputationem Regnicolarem ob- motorum satisfacere; dum Grava­men suum in eo fundat, quod Civi­tate non exaudita, nec satis investi­gato eo, an Commissionis necessi­tas adsit, erga simplicem interessati unius Civis denunciationem , sub Commissione Regia jam in quadri­ennium constituatur ; expositionis hujus isthic non aliam requiri posse probam; quum simplex accusatio simplici negativa absolvi possit; imo non defuit eadem Civitas se coram dirigenti Dicasterio cum remonstra- tione Protocolli Restaurationalis le- gilimare. — Articulum 126. 1715., qui vestigium ordinandae propter Civitatem Zagrabien^em Commis­sionis refert, perhibere, tunc esse Commissioni locum, dum exaudita parte utraque, nulla alia supere st discordias componendi via. — Per­peram etiam asseri, quod querela haec objectum Diaetalis Tractatus esse non possit; nam quod semel jam objectum Diaetae constituerat, id, innuente legali usu nostro, nil vetat, quin posterius etiam in Co­mitiis pertractetur; alioquin Comi- 4 tia nostra neu wiodo Legum feren­darum, interpraetandarumque, sed et medendorum Gravaminum lega­lem esse locum, constans tenet re­gnicolarum sententia.— Articulus 14. 1791. clare innuit, quod si diri­gens Regni Dicasterium contra Le­ges quid piam statuat, eatenus Suae Majestati remonstratio fieri possit.—• His itaque ex rationibus ultro exo­rabat SS. et OO., ut justum suum Gravamen Suae Majestati reprae­sentandum decernant, et ad libe­randam Commissione Civitatem 291 e an-

Next

/
Oldalképek
Tartalom