Felséges Első Ferentz austriai császár, Magyar' és Cseh ország' koronás királlyától Buda szabad királyi fővárosába 1807-dik esztendőbenn, Sz. György-havának 5-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyző-könyve (Pest, 1807)
1807 / 5. ülés
44 g. ÜLÉS. nének. A’ FŐ-Rendek tsak magok' nevében beszéllenek. De a’ SS. és Rendek’ Követtyeinek kezeik, meg-vannak kötve. Lehetetlen tehát nekiek az említett írásban kitett határozások nélkül valami ajánlást tenni. Például szóigáinak már az előbbeni Ország- Gyűléseiben előre tett ajánlások, a mellyeknek azután váratlan Következesei lettek, é9 az Ország’ Kérései mind ez ideig sem teljesítettek. Nem-is lehet megérteni a’ FŐ-Rendek’ Táblájának Izene- téből, miben külömbözik a’ SS. és RR. Kívánságától. Meg-is isménk azt a’ Fő-Rendek, hogy helyes légyen a’ SS. és RR. Kívánsága, de tsak abban láttszat- nak külömbözni, hogy ezek nem annak idejében, ’s annak módgya szerént adódnak-elő. Ha ígéretünket nem teljesíthetjük, tsak a’ megbánás, es bántódás fogja követni azt. A’Királyi Előadások olly szorossan egybe vannak kap- tsolva a' SS. és RR. Kéréseivel , hogy egymástól ezeket elválasztani telyeséggel nem lehet, és ha mi a’Kiráji Előadásokat telyesít- tyük-is, O Felsége pedig a’ mi Kéréseinknek eleget-tenni nem mél- tóztatik, a’ Közjóra-nézve minden törekedésünk sikeretlen. A' mi hasznunk mindenképpen öszve- vagyon kaptsolva a’ Fejedelmével, és ezen okból sem lehet a’ Fejedelem’ Kívánságait a’ nép’ Kéréseitől elválasztani. Ha a’ SS.és RR. a’FÓ-Rendek’ akarattyához tejességgel akarnák-is magokat alkalmaztatni : azt mind addig nem teletik, míg a’ Fő-Rendek akarat- tyokat bővebben ki - nem-magya- rázzák, és nevezet szerént meg- nem mondgyák, miben külömböz- nek a’ SS. és Rendek’ Kívánságaitól. Ő Felsége bennünket a’ végre Kegyelmesen egybe-hívni mel- tóztatott, hogy a’ mi régi Polgári Alprio saltem agunt nomine. Verum Statibus atque OO. limites sunt positi. Est igitur iisdem impossibile absque cautelis in provocato scripto expressis offerre aliquid. Exemplo jam sunt factae in Comitiis prioribus oblationes. Talia ex his consecuta sunt, quaeSS. atque OO. neutiquam sperabant. Neque desideriis Regni usque moderna tempora satisfactum est. Sed nec a Nuncio Excelsorum Procerum perspici potest, quaenam sint illa, in quibus Excelsi Proceres a Statibus atque OO dissentiunt. Agnoscunt Excelsi Proceres desiderio Statuum atque OO. multum inesse ponderis, ejusque esse indolis, quae, si suo loco, modo et tempore in medium adducantur, effectu suo haud caritura, tuto sperare liceat. Si ea, quae offeremus, in effectum deducere nequiverimus, quid aliud ex hoc consequetur, quam poenitudo atque offensio ? Benignae Propositiones Regiae intimo adeo nexu cum Postulatis Statuum atque OO. junctae sunt, ut haec ab invicem separari absolute nequeant; et si nos etiam Benignis Propositionibus Regiis satisfecerimus, Sua vero Majestas votis nostris deferre dignata non fuerit, respectu Boni publici omnes conatus nostri in irritum recident. Commoda nostra cum Suae Majestatis Sacratissimae commodis omnimode nexa sunt, atque hac etiam de causa Principis Desideria a votis Populi separari nequeunt. Quod si etiam Status atque OO. se voluntati Excelsorum Procerum ex integro conformare vellent, id usque eo praestare nequeunt, donec Excelsi Proceres mentem suam uberius non explicuerint, et speciatim non edixerint, in quibus diversam a Statibus atque OO. opinionem habent. Sua Majestas Sacratissima eum in finem nos convocavit, ut
