Felséges Első Ferentz austriai császár, Magyar' és Cseh ország' koronás királlyától Buda szabad királyi fővárosába 1807-dik esztendőbenn, Sz. György-havának 5-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyző-könyve (Pest, 1807)

1807 / 39. ülés - 1807 / 40. ülés

Sessio XL. Ä9-* nak megfelelhessen, megvdrhattya; Ó lehet tehát egyedül az, a' ki az elkerülhetetlen szükséget tudván, »L adandó Katonaság’ számát ki- nyilatkoztathatlya; és az Ország­tól ki szolgáltatni kívánhattya. Vóltak némellyek a’ Követek közzül, a’ kik Alegyéjeknek kü­lönös környülállásait előhozván * magokat a’ további Katona állítás­ra elégtelennek lenni állították^ Illyenek vóltak Nyitra, Moson, Sá­ros, Komárom, Borsod, Heves, Gö- mör, és Posony Vármegyék’ Kö* vettyei. Különösen pedig némel­lyek azt kívánták: hogy a módról is kellene gondolkodni, miképpen lehessen az ajánlandó számot ki­állítani. Ezekre feleltetett: ha le­hetetlenség megmutatódik, az úgy­is tekéntetbe fog vétetodni. Mivel ezen Katona állítás tsak most az egyszer fog megesni, tanátsossabh azt az Elöljáróknak bólts intézetei­re bízni, miitf közönséges zsinór mérteket iránta szabni. Többen vóltak a’ SS. és RR. közzül, a’ kik a’ már megajánlott tiz ezer számot szaporítani lehe­tetlennek lenni állították. A’mire eddig is állottak, azt tsak az Ö Felségéhez határt nem ismérő hív- ségból, Ő Császári Királyi Herczeg- ség© az Ország’ Nádor Ispánjához való bizodalomból, tiszteletből, és a’ Státusok'Elölülője’ j a vasi ás á- ból tselekedtek. Akkor is meg­mondották : hogy ezen számot is az ügy is nagyon megtsök kent Né­pesség’ fogyatkozása miatt,iszonyü sok veszedelem, nagy alkalmatlan­ság, erőszakoskodás, és kedvetlen- ségnélkűíki nem állíthattyák. Az- ólta is oszlani látszatnak az hábo­rús felhők. Ha akkor a’ mostani környülállásokat tudtuk volna , annyit sem ajánlottunk vólna. Ha a’ mi erszény in kről vólna kérdés, Erant e Nunciis aliqui: qui pe­culiaria Comitatuum suorum ad­juncta proponendo, se ulteriori Mi­litum Statutioni impares fore pro­fitebantur. Tales erant Nuneii Co­mitatus Nittriensis, Mosoniensis, Sárosiensis, Com aromi ensis, Borso- diensis, Hevesiensis, Gömiriensis et Posoniensis. Eo etiam peculia­riter advertendum esse aliqui exi­stimabant: ut de modo etiam de­liberetur, qualiter oblatus nunc nu­merus statui possit. Repositum ad haeeexstitit: quodsi impossibilitas Statutionis comprobata fuerit, ea­dem alioquin inCotisirlera’ionem as- sumetur.Cum haecAlüitiim Statutio nunc tantum semel suscipi debeat, consultius est modum ejusdem pru­denti Jurisdictionum discretioni ad dispositioni concredere, quam Nor­mam generalem praescribere. Erarlt alii, et quidem majore numero e SS. etOO., qui oblatum decem millium numerum augere im­possibile esse contendebant. Ouod hactenus etiam promiserunt, fece­runt id nro illi mi tata saltem erga fluam Alajcstatem Sacratissimam fideli täte, erga Suam Celsitudinem Caesareo-Regiam Arcbiducem Pa­latinum fiducia ac veneratione, atque erga Prarsidis Statuum ad­hortationem. Eo tum etiam decla­rarunt: Numerum hunc statui haud posse ob nimium etiam debilitatam populationem absque ingenti peri­culo, incommoditate, violentiis, at­que offensionibus. Ab eo etiam tempore disparere videntur impen­dentes nobis quoque vicinae Nu­bes. Si adjuncta moderna eotum nobis cognita exstitissent, neque hunc numerum obtulissemus. Si de fa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom