Felséges Első Ferentz austriai császár, Magyar' és Cseh ország' koronás királlyától Buda szabad királyi fővárosába 1807-dik esztendőbenn, Sz. György-havának 5-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyző-könyve (Pest, 1807)
1807 / 39. ülés - 1807 / 40. ülés
*90 40. Ül# ». röl való gondoskodást soha le nem tehettyúk. A’ Katona állítás min* delikor ugyan nagy teher, detsak ugyan könyebbedni fog, ha azon feltételeket használni fogjuk, a’ mellyek a’ Fó-Rendek’ Táblája által eleinkbe adódnak, Különössen pedig nagy segítség lészen: ha a’ Katona állítás' alkalmatosságával az előbbeni mérték alább szállíta- tik ; és ezen alkalmatossággal a* Zsidók is koteleztetni fognak. Ha a’ nem Magyar Seregeknél lévő Katonák, különösen pedig a' Spanyolnál lévők ezekhez vissza bo- tsátódnak, azok által, kik a’ Katonaságból vissza eresztetnek, a’ főid’ népének héjánosága is szapo- rítatni fog. Nem is tanálsos, a' körülöttünk lévő hatalmas Nemzetek előtt azt mondani: hogy mi több Katonát nem állíthatunk. Más Ítélettel vóltak eddig irántunk az idegen Nemzetek. Vigyáznunk kelletik, hogy ezután is hírünk nevünk fent maradgvon. Különösen Somogy Vármegye4 Követtye,maga vélekedésétírásban a’ következeidéképpen bémutatta: Tagadhatatlan megállapítások a’ Fo-Rendeknek az, hogy valamint a’ leg vérengzőbb Háborúban, úgy a’ Békességben Hazánkat minden veszélytől óltalmazni kötelesek vagyunk. De azt se veheti senki közzü- lünk kérdőre, hogy mi a' végre hajtó hatalmat a’ szerentséssen uralkodó Királyunknak által adtuk. KŐltsö- nös tehát a’ Fejedelem, és Haza között a’Kötelesség ; kihez képest, valamint azHaza megkíványaKirályá- túl, hogy mind Háborúban , mind Békességben személlyeinket, értékünket, és ezekkel egybe kaptsolt szerentsénket védelmezze; úgy a’ Király is ellenben az ezeket elő mozdító, és a’ végre hajtáshoz szükséges eszközöket, az az, annyi Számú fegyvert viselhetőket, a’ kiknek Számával várakozásunknak quidem grave est, sed tamen allevamento erunt Conditiones per Tabulam Procerum nobis propositae, si usum ipsarum capere voluerimus. Praeprimis autem magno erit adjumento, si moderna quoque Militum Statutione a priori mensura recessum fuerit; atque occasione hac Judaei quoque ad Militiam obstricti fuerint. Quod- si Milites apud Legiones nonHun- garicas Stipendia merentes, peculiariter vero in Captivitate Hispanica existentes restituti fuerint; per dimittendos e Militia defectus quoque populationis sublevabitur. »Sed neque consultum est coram extraneis profiteri: nos statuendis pluribus Militibus impares esse. Alia certe de nobis apud exteras Nationes erat hucusque opinio. Enitendum nobis est: ut aestimationem pristinam retineamus. SpeciatimComitatus Simeghien- sis Nuncius Opinionem suam sequentibus Scripto exhibuit: Negari nequit illa Tabulae Procerum assertio: nos prout fervente bello, ita etiam pacis tempore ad defensionem Patriae obligatos esse. Neque id in quaestionem vocari potest: executivam potestatem in regnantem feliciter Regem translatam esse. Mutua est igitur inter Regem atque Regnum obligatio. Vigore hujus, prout Regnum a Rege desiderare potest: ut tam bello, quam pace personae, bona, ac fortunae nostrae defendantur ; ita etiam Rex adminicula, quae horsum conferunt, horumque effectum procurant, id est totidem Milites, quot scopo huic sufficiant, postulare poterit. Rex igitur unice necessitatis hujus conscius Militiae etiam numerum definire, atque a Regno quoque exigere poterit. Erant
