Felséges Első Ferentz austriai császár, Magyar' és Cseh ország' koronás királlyától Buda szabad királyi fővárosába 1807-dik esztendőbenn, Sz. György-havának 5-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyző-könyve (Pest, 1807)
1807 / 1. ülés
Sessio I. 3 Do bár melly étzékeny legyen-is énKékem ebbéli víg Örömem ; nem titkolha- tom-el mindazoa-álcal, sót nyilván, és egész Magyar Egyenességgel meg-kell-val- lanom még-is, a’ T. N. Státusok’ és Ren- dek előtt: hogy más tckéntetbeu nem kevés gond környékezi elmemet!-------Ismérem tudni-ilíik az Ország-Gyűlésén előfordulni szokott, n2gy, és sokféle dolgoknak, a’ mellyekrőí bővebben értekezni, ’s végezni kell, igen-igen terhes mivúlttokat. Ismérem továbbá már két rendbéli saját tapasztalásomból , a’ tanátskozásra botsájtott tárgyak’ illendő elintézésére, oly-igen megkívántat^ , oly elraúlhatatlanúl szükséges egyetértés’, ’« végképenvaló meg egyezésnek nehéz, és néha majd el- hárithatatlanoknak tetsző temérdek sok •ksdállyait. Ismérem végre hivatalommal járó terhes Kutelességimet. Mindazonáltal felbátorít engem’ azon betses Bizodalom, mellyel a’T. N. Státusok már két Ország-gyűlése’ alkalmatosságával meghetsülni raéltóztattak, valamint részemről, az a’ belső Vigasztalás* hogy a’ T. N. Státusok meg-vagynak győzve , melly valóságos tisztelettel, igaz hazaifiúi szívességgel, és tiszta hajlandó“ Sággal viseltetem én-is miudnyájokboz; ’s hogy egész, és tellyós Bizodalmám vagyon, egy-átallyában , és külonösen-is mindenekhez; atinyival-is inkább, és tiak ezért-is, mivel azon érdemes, és nagyszámé líazafitárssaik , a! kiktől ide küldettelek , irántok-való tokélletes Bizodal* mókát szabad választások által fészsze- rént újra ismét, részszerént pedig most nyilván megbizonyították» Légyen azomban szabad énnékem tsak-ugyan még-is ezzel az alkalmatossággal a’ T. N. Rendeket arra emlékeztetnem, hogy otthon maradtt Pólgár - társ- saiknak, ugyan ezen nagy bizndalmok azt kívánnya tŐUök, hogy a’Haza’ Bóldogságáról, ditsősség'ről, és ezeknek meeszer\ zésére, ditsŐ, és m-szsze-látó Eleink által, nagyobb feláldoZásokkal-is, pékünk B1AVeram quantumvis grande sit, »uod inde percipio, gaudium; celare taineu nequeo, imo aperte, et ea, quae Hungarum decet, cum sinceritate fateor coram Inclytis SS. et 00: gravi alia ex parte me sollicitudine commoveri. Perspicio nempe rerum in Comitiis pertractandarum atque in deliberationem assumendarum indolem; perspicio, ptopria doctus experientia, multiplicia , difficillima , ec quae haud removenda videri possunt, impedimenta animorum coajuuctionis, quae tamen ad ob* jectorum consultationibus nostris committendorum condignam pertfaecatiouem est admodum necessaria; perspicio denique maneris mei partes longe difficillimas. Attamen pfoute parte Inclytorum SS» et 00. animos mihi addic fiducia il’a, quam in binis jam Regui Comitiis erga me testati * sunt; ita id me solatur vel maxime, quod Ia- clytisSS. etOO. omnino perspectus sit verus, quo cunctos prosequor, cultus, sincerus amor, atque iugenua propensio prout ei plena perfectique fiducia, quam in universos et singulos colloco; erga quos scilicet aestimatissirai numerosinue concives sui, per quos mi-si sunt, plenam fiduciam, libere eosdem eligendo, partim iterum aa denuo, partim vero nunc primum manifeste declararunt* Liceat mihi tameu oeeaiione hác Inclytis SS. et 00. in mem »riain revocare, quantopere domi remanentium concivium suorum singularis fiducia id ab ipsis deposcat, ne unquam gloriae sa:utisque patriae obliviscantur, neque eorun, quibus ad utramque procurandam* clari sapientesque majores nostri saepe cum profusione rerum, quas carissimas habebant, usi A i sunt
