Felséges Első Ferentz austriai császár, Magyar' és Cseh ország' koronás királlyától Buda szabad királyi fővárosába 1807-dik esztendőbenn, Sz. György-havának 5-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyző-könyve (Pest, 1807)
1807 / 1. ülés
i. Ülés. maradótoknak , mintegy örökségül adott jeles példákról, soha meg-ne felejtkezzenek. Gondollyuk , és fontollyuk - meg jól mindnyájan, és visellyük elménkben mindenkor , 's szünet nélkül, mit várjon, ’s kívánnyon ini-tőlünk most , ebben az igen ritka, igen nevezetes időszakaszban, mind törvényes, és Koronás jó Királyunk, mind édes Hazánk; mit várjanak, ’s kívánjanak most, egy illy nagy, és Nemes Nemzeti gyülekezettől, a’ vélünk ugyanazon egy Kormány alatt élő, ugyan-azon •gy Fejedelemnek engedelmeskedő, ’s már több századoktólfogva vélünk egyesültt, és ngyan-azért mivélünk együtt-bóldo- gúló, vagy szenvedő, atyafiságos Szomszéd-Népek-is; sŐtt, úgy szóltván, majd •gész Europa, mellynek mindeure-vigyázó nyiltt szemei , most különösen mireánk figyelmeznek. Mind ezek a’ nagy, és igen fontos okok, ’s ezekhez járuló nem kevesebb figyelemre méltó több más tekéntetek, hathatósan intenek minket mindnyájunkat, hogy mostani F5, és Szent hivatalunknak nagyságát méllyen érezzük , ’s véle-járó tiszti Kötelességünket, lelkünk’ belső érzése , ’s igaz ismerete szerént, minden mellyékes tekéntet nélkül, mint hív Jobb* ágyok , igaz Hazafiak, jó, és meszsze- látó férüak, egész tehetségünkhözképest, i tökélletesen , ’s pontra tellyesiteni igyekezzünk; úgymint, a’ kiknek hazafiúi B61- tsességektől, okos* és szemfüles vigyá- zásoktól , jobbágyi , és polgári hőségektől, ezen egész drága Hazának sorsa, sőtt következései által legalább idővel némünémüképen az egész Birodalom’ állapottyának jobbra, vagy balra-való változása, és ugyan-ezen okból, egyszersmind ritka - kegyességű jó Fejedelmünk’ atyai szívének érzékeny öröme, vagy szomorúsága fúggeni-fog. Egy-szóval (hogy nyilván kimondgyam, a’ mit gondolok, és érzek) a’ miként, és melly foganattal mi most a’ Köz - jónak gyaropításán, Geustitutiónk’ fenntartásán, au* sunt, ut nobis, posteris sui?, exempla, quae sequamur, haereditate quasi relinquerent. Perpendamus,atque animis infixum attente ac sine intermissione, cogitemus, quid speret, quid desideret a nobis hoc omnino difficili ac memorabili tempore , tum legalis noster optimus Princeps , tum patria carissima ? quid sperent ac desiderent nunc ab insigni hoc et amplissimo conventu gentis nostra?, ceterae quoque eidem Principi obsequentes vicinae nationes , quae jam a pluribns inde seculis nobis- cum junctae, eandem prospericatem, eadem pericula partiuntur quid universa denique Europa speret, cujus vigiles oculos nuue praecipue in aos defixos cernimus. Quae gravissimae profecto causae, et qui huc accedunt , haud minore attentione digui respectus , potenter monent, ut praesentis, quod gerimus, amplissimi sanctique muneris magnitudinem intime sentiamus, partesque ejus ac obligationes sincero animo , recta conscientia , seposito quocunque secundario scopo, ut fideles subditi , veri patriae cives, probi ac prudentes\ viri, omnibus viribus ad a- mussim implere canemur. Ab iis enim* quae hic sequemur, principiis amote pa* triae subnixis, a prudente ac solerti vigilantia, a fide nostra in Regem et patriam pendet sors totius hujus patriae dulcissimae , pendet, ob consectaria sua futuro saltem tempore, magna ex parte totius quoque Monarchiae in melius dete* riusve mutatio, atque adeo ex his ipsis rationibus simul optimi principis nostri animi paterni summum gaudium vel summa tristitia. Sed ut paucis eloquar (et, quae sentio , aperte proferam) quo nos nunc cum successu , in salute publica promovenda, iu Constitutione «onservanda, atque ad seros
