Jegyzőkönyve az 1863-ik évi Sz. Jakab hó 1-ére Nagy-Szeben szabad királyi városába legfelsőbbleg egybehívott erdélyi országgyűlésnek, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben 1864)
1863-1864 / 30. ülés
10& 218. Napirendre áttérve, a három országos nyelvnek a közhivatali közlekedésben használatát illető kormányjavaslat 4 §-a mindhárom országos nyelven olvastatik és az előbbi §§-okra nézve megbatározott irályi változtatás tekintetbe vételével eredeti szerkezetében vita nélkül elfogadta- tik. — 219. Olvastatik a kormányjavaslat 5 §-a mindhárom országos nyelven. Traiisehenfels Ferencz a 5 §-a nézve a kővetkező szerkezetet indítványozza: „A felek saját beadványaira vagy jegy- zökönyvilek fölvett kéréseire, az elintézés ugyan azon nyelven adandó ki, a melyen a beadvány vagy jegyzőkönyvileg felvett kérés szerkesztetett. De mindazon feleknek, a kik magukat ügyvéd vagy felhatalmazott által képviseltetik, az elintézés vagy válasz az illető hatóság hivatalos nyelvén adandó ki.“ Schnell a 5-ik §-hoz, a következő módositványt indítványozza: „A felek minden beadványára, vagy jegyzőkönyvileg fölvett kérésére, az elintézés a törvényhatóság, helyhatóság vagy község hivatalos nyelvén adandó ki.“ A kormányjavaslat eredeti szerkezete mellet szólnak: Puscariu, Bologa, Mo- ga, Leméin Branu, Hannea, Florianu, Baritiu. Schnell indítványát és ennek elejtése esetére Trauschenfels indítványát pártolják: Schmidt komád, Binder Mihály, Gull József. A kormányjavaslat 5-ik §-a eredeti szerkezetében elfogadta- tik. — 220. A kormányjavaslat 6-ik §-a mindhárom országos nyelven olvastatik. Ilerberth Ede ezen §. második kikezdése kihagyatását indítványozza. Eitel indítványozza: hogy azon esetben, ha Herberth indítványa el nem fo- gadtatik, — a második kikezdés igy szerkesztessék: „A másik félnek saját kívánságára a határozat fordítása azon országos nyelven adandó ki, a melyen az a tárgyalásnál részt vett.“ % 218. @§ wirb jut STageSorbrumg ge= fcŞrittcn. §. 4 bér DtegierungStwrlage, betreffenb bte @leid;berecf)tigung bér brei lanbe§űbltcf)en ©praßen im cffcntlidjen amtlichen SBerfeŞr wirb in ben brei £anbe§fprad)en aufgelefen mtb mit SBeriicffid)tiguncţ bcr bet ben oorangcgattgctteiy §§. bv fd;íoffenen fh;ltfrifd)cu Elnberuttg in bcr urfpriht glichen Raffung oljtte ©ebatte angenommen. 219. §.5 ber [)îegicrung§nctlage wirb in ben brei §anbebfprad)en aufgelefen. Franz von Trauschenfels [teilt ben Eintrag, §. 5 [olle tauten: »Stuf jebe ©ingabe ober ptotofoHarif(Şe§ Einbringen ber Parteien felbft mu[ bie ©rlebiguitg in berfelbcn ©prad)e auögefertigt werben, in welker ba§ ©efuct) ober ba§ protofoltarif^e Einbringen gefteHt würbe. Sebe Partei aber, bie fi<Ş burtŞ einen 9îed[)tâfreunb ober 53e»oHmäcf)tigten oertreten läfjt, erhält bie ©rlebigung ober beit 23efdjeib in ber Eltnteipracfţe ber betreffenben SBebörbe." Schnell [teilt ba§ Elmenbentent, §. 5 [olle lauten: „Elufjcbe ©ingabe ober proto!oHari[(Şe§ Einbringen bcr 'Parteien muff bie ©rlebigung in ber Elmt»íprad;e ber SuriSbiction, be§ SRunicipah ober ÖemcinbeamteS au3ge[ertigt werben." gür bie urjpritnglicŞe gaffung ber 3ie= gierung§oorIage [preßen: Puscariu, Bologa, Moga, Braun de Lenién) , Hannea, Florianu, Baritiu. gűr ben Eintrag ©djneH’8 unb eoentuell fűt ben Eintrag Sraufdjenfelá fpretŞen: Conrad Schmidt, Michael Binder. Gull. §. 5 bcr SRcgtcrungöoorlage tütrb in bcr nr[prünglid)cit gaf= [uttg angenommen. 220. §. 6 ber 3Regierung8oorlage wirb in ben brei 8anbegfprad)en aufgelefen. Eduard Ilerberth tragt auf ©freiefntng ber 3Wciten Ellinea biefeg § an. Eitel [teilt ben Eintrag, fádé ber Eintrag JperbcrtŞ’g nid>t angenommen würbe, folle bie 2. Ellinea lauten: „©er anbent Partei ift auf Verlangen eine Ueberfefmng ber ©ntfdjeibung in jener íanbeéfpradje auggufolgen , in welcher fid) biefclbe an ber ElerŞanblung beteiligt l?at." 218. După acea pasinduse la ordinea dilei, se perlege §. 4. din proieptulu regimului privitoriu la egala îndreptăţire a celoru 3 limhi ale tierei in comunicatiunea publica - oficiósa in tóté 3 limbele tierei. Cu modificatiunea stilistica observata in §§. mai de ’nainte se primesce in testűin originala fara desbatere. 219. §-lu 5. din proieptulu regimului se perlege in tóté 3 limbele tierei. Franciscu de Trauschenfels propune, ca §. 5. se sune in modulu urma- toriu: „Esibitele partiloru ori cererile loru date la protocolu debue resolvate in acea limba, in care a fostu făcută peti- tiunea séu cererea luata la protocolu. Fiesce care parte insa, care se repre- sentéza prin unu advocatu, ori plenipotenţiarii! , primesce espeditiunea ori resolutiu- nea in limb’a oficiósa a oficiului respectivu.“ Schnell face amendementulu, ca §-lu 5. se sune: „Esibitele partiloru ori cer- cerile loru date la protocolu debue resolvate in limb’a oficiósa a jurisdictiunei, a oficiului municipale ori comunale.“ Pentru testulu originale din proieptulu regimului vorbescu: Puscariu, Bologa, Moga, Branu de Lenlény, Hannea, Florianu si Baritiu. Pentru propunerea lui Schnell si e- ventualminte alui Trauschenfels vorbescu: Conradu Schmidt, M. Binder, Gull. §. 5. diu proieptulu regimului se primesce iu testulu originale. 220. §. 6. din proieptulu regimului se perlege in tóté 3 limbele tierei. Eduardu Herberth propune, câ alinea a dóu’a a §-lui acestuia sa se fasa cu totulu afara. Eitel propune, câ in casu, candu moţiunea lui Herberth áru cadé, sa se pri- mésca alinea a dóu’a in testulu urmatoriu: „Ceialalte parti i-se vâ espedi la cererea ei o traducem din decisiune in aceea limba a tierei, in care a luatu ea parte la pertraptare.“
