Az 1863. év július 1-re Nagy-Szebenbe egybehívott erdélyi országgyűlés irományai, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben, 1864)
1862-1864 / 2. ülés
4 Ezen jognak a törvényhozás minden oly tárgyaira terjedő gyakorlata vegeit, melyek minden Királyságainkat es r szagainkat közösen illető jogokra, kötelességekre és érdekekre vonatkoznak, rés melyek az említett császári Diplománk Il-ik csikkében bővebben meghatározónak.) Birodalmi Tanácsunk állítatott fel. minek folytán Mi, tekintetbe vévén miként a végre, hogy ezen jog fogonasittathassék, gyakorlatba vételének bizonyos rendjét és alakját szükséges megállapítani. Birodalmi 1 aná- csunk alkotása, és annak az 1860 évi Mindszentiül 20-án kell császári Diplomával a törvényhozásban föntarlott közreműködési joga iránt. 1861 évi böjté— lőhava 26-án kell császári Nyiltparan- csunkkal a birodalmi képviseletet tár— gyazó alaptörvényt helybe hagytuk, és azt Királyságaink és Országaink egyetemére nézve állami alaptörvény erejével felruháztuk. Ezen az 1860 évi Mindszenthó 20-án kelt császári Diplomának II—ik czikkében kijelelt közös törvényhozási tárgyakon kivül. melyek felett kedvelt Erdély Nagyfejedelemségünk képviselői is, öszbirodalmunk többi képviselőivel közösen tanácskozandnak, a törvényhozás minden más tárgy ai alkolmánysze- rüleg az egyes Királyságok és Országok törvényhozó gyűléseiben és ezekkel, Erdély Nagy fejedelemségünket illetőleg pedig, korábbi alkotmánya értelmében, lesznek elintézendök. De több más pontokat nem érintve, Erdély Nagyfejedelemségünk korábbi alkotmányának épen azon része, mely az országgyűlés összealkotását illeti, a nemesség kiváltságos állása, a robot és jobbágyi tartozások eltörlése, egyenlő polgári jogok és kötelességek az Ország lakossága minden osztályaira való kiterjesztése állal, oly lényegesen megváltozott, hogy egy, az 1790-1 éviXI-ik lörvényczikk alapján egybehilt ország- gyűlés, mely által á Népnek legnagyobb része politikai jogok gyakorlatától kirekesztetett volna, az ország valódi érdekei ellenére, nem tekintetett és nem tekintethetett volna, az ország összes lakossága, születés, rend, nemzetiség és vallás külömbség nélküli oly igazi képviseletének, mely azon mellőzhetetlen erkölcsi tekinlélylyel birt volna, hogy Erdély ország belügyeit, minden abba lakó néplörzsökök mégelégedésére rendezze, és az összbirodalomhozi államjogi 3iir 'Huáübttng biefrő Híccfctfő itt 93c* tua auf alle ©cgenffänbe bér ©cfcgflc* bung, lufidé fid; auf Dlebre, ^fMO» ullt) 3mm|7cubciif[)tn/bieaflenUnfent.Konig» rficben unt üänbern gemeiniam (unt un 2lrt. II. bitfr ő Unfereő fatftrííc^enÍ)ipíomeő nâŞerbf jelenet ftnt),tmirte Uii|cviKcícb3* ratb bcflimmt, unt in ©vtuäguttg, tap t>ieft3 Díc4>t, um ing Sßerf gefegt meiten ;u finnen, einer befhmntten Crtnung unt juvm tér Síuőübung bebarf, Rabéit íBir ruíf|1^tíi(bber3ufammenfegung teá Oíeitbőratbeő unt be3 tbm inUnferm fai* feilid^en £Dipíomc uom 20. €ctobcr 1860 uorbegaltenen Diecgteö tér Ütfítmirfung bei ter ©cfeUgcDimfl, mit Unfevin faifer* litben patente uom 26. február 1861 oaá ©runbgtfcg fiber tie Dfeicböoevtretung genehmigt' mit> igni für tie ©efammtbeit Unfern- .Königreiche untüänter tieÄraft eined ©taatőgruutgefegeá terliehen. Qluper ten im 2írt. II. Unfctcö fatfer* lieben Tiiplomeä ttom 20. October 1860 bejeíibneten gemeinfamen 2(ngelegenbeiten Der ©ffrggebung,- worüber attch-bif 93er» tretet Unfereé geliebten ©rogfürflentbuinä Siebenbürgen in ©emeinfdgaft mit ten übrigen Übertretern teé ©efammtreicbeâ $u beratgen buben mértén, foUen aber alle antern ©egetijlänte ter ©efeggebung yerfaffungörnäpig in uut mitten betreff fenten Santtagen ter einzelnen .König* reiche unt íánDer, unt puar in Unferm ©rofjfüriientbumeSiebenbürgenimSinne feiner frühem Slcrfaffuttg erlebigt merten. Sitiéin nebfl noch ttieien antern iff namentlich jener #bcil ter alten Verfaf* fungteö©ropfürffentbumä Siebenbürgen, iue(d)er ftch auf tie 3ufaminenfegung teö Santtageä bejiebt, in golge ter Qfufbe* bung ter ©remtionéffellung teö 9ltelö, Der grobnen unt bäuerlichen Üeijlungen uut ter gejlflellung gleicher bürgerli^er ')3fli<hten unt Oiechte für alle ©laffen ter '-öemobner teS SanteS fo mefentlich tter* äntert luorten, tap ein auf ter ©runtlage Deö Sírt. XI ttom 3abre 1790-1 einbe* mfenet Saubtag, motnreh ter größte ÎÎŞeil teö VolfeS tton ter Sluäübung politifcher Rechte auögefchloffen luorten märe, ten mähren Santeöinterejfen entgegen, nicht alö eine fotege mirflid;e Vertretung Der gefammten Vettölfermtg teő Santeä ohne Unterfchiet ter ©eburt, teS Stanteö, ter '■Nationalität uut (Religion angefeben werben főnnte unt mürte, melcher taö uuerläplichemoraliuhcülnfebeninuemobnt, um lomobl tie inneni 2(ngelegenbeiten Spre esercitarea acestui dreptu in privinti'n tuturoru obieptelom legisla- tiunei, care privescu la drepturile , dato- rintiele si interesele, tuturoru regaleloru si tieriloru comune, (mai aprópe indicate in art. II. a diplomei Nóstre imperatesci) fii senalulu Nostru imperiale destinatu, si considerandu, ca spre a poté pone in lucrare acestu dreptu,se cere un'a ordine, si forma anumita pentru esercitarea lui, amu incuviintiatu in privinti'a compu- nerei senatului imperiale si a dreptului de confâptuire Ia legislatiune, ce i-s’a reservatu aceluia prin diplom'a Nóstra imperatésca d'in 20. Optomvre 1860. cu patent'a Nóstra imperatésca d'in 26. Februariu 1861 legea fundamentale despre representatiunea imperiului, si amu provediuto pentru totalitatea rega- teloru si tieriloru Nóstre cu poterea unei legi fundamentali de statu. Afóra de trebile comune ale legisla- tiunei indicate in art. II a diplomei Nóstre imperatesci d'in 20. Optomvre 1860, despre care voru avé a consultâ si re- presentantii Marelui Nostru Principatu Transilvania in comunu cu ceialaltire- presenlanti ai intregei monarchic, se voru decide insa tóté celalalte objepte ale legislatiunei constitutionalminte in, si cu dietele respeptive a singulareloru regate si tieri, si anume in Marele Nostru Principatu Transilvania in intielesulu constitutiunei seale de mai ’nainte. Insa, pre Ionga multe altele inca, anume acceea parte a constitutiunei avi- tice a Marelui principatu Transilvania, care privesce la compunerea dietei, sa schimbata in iirrn'a stergerei stârei esem- tionali a nobilimei, a roboteloru si pre- statiuniloru urbariali, si in urm'a stato- rirei egalitatei de datorintie si drepturi civili pentru tóle clasele locuitoriloru tieri,asie de esenlialu, câtu un'a dieta con- chiamata pre bas’a artic. XI d'in anulu 1790-1, pr'in care aru fi eschisa ceea mai mare parte a poporului dela esercitarea drepturiloru politice, in contr'ain- tereseloru adevarate ale tieri, nu s’aru pole si nece ca s’aru privi, ca un a atare adevarala representatiune a poporatiunei întregi d'in tiéra fóra deschilinire de nascere, stare, naţionalitate, sireligiune, care posiede autoritatea morale neapa- ratu debuintiósa, ca atâtu trebile d'in lainlru ale Transilvaniei sa le deslege spre înultimuirea tuturoru natiuniloru
