Az 1863. év július 1-re Nagy-Szebenbe egybehívott erdélyi országgyűlés irományai, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben, 1864)

1862-1864 / 2. ülés

viszonyát illetőleg ismételve kinyilatkoztatott atyai szándékunknak keresztülvitelét eszközölje.

Miután Erdélynek Magyarországgali 1848 évben meghatározott egyesítése, teljes törvényerővel soha sem jött létre, és tettleg azonnal szétvált, már az 1860 évi Mindszenthó 20-án kiadott kibocsát- ványainkban arra találtuk Magunkat indíttatva , hogy azt érintetlen hagyjuk. és csak Erdély ország képviseletének viszaállilását rendeljük el.

Más törvényes és alkalmazható alap hiányában mellőzhetetlen uralkodói kötelesség volt. a. f. é. Szent-Jakab hó 1-ére Nagy-Szeben királyi városunkba egybehitt országgyűlési alapszabályt kibocsátani, és az országgyűlési követek választását, ezen országgyűlési alapszabály határozatai szerént eszközöltetni.

Bizodalma! helyezve, azon őszintén kinyilatkoztatott szándékunkban, misze- rént a Birodalom államjogi alakítása, az Országok gondoson megóvott önállósága, egyszersmind azon egység alapján fog véghezvitetni, melynek érvényesítését a Birodalom szükséges hatalmi állása igényel, és hogy ezen mű, egy nyílt és szabadszellemfl politika elvei szerént. Birodalmunk minden részeiben egyarányu kifejlődésre fog vezettetni, és pedig jog és méltány szerént, tekintetbe véve az egyes Királyságok és Országok múltját és hasonló szeretettel és gondoskodással átkarolván azon sok nemes Nemzeteket, melyek évszázadokon át testvérileg élnek egyesítve Házunk kormánya alatt, — és

áthatva azon szükség érzetétől, hogy a számos függőben lévő fontos, és min- den egye^ érdekeinek súlyos megsértése nélkül további halasztást nem szenvedő országos belügyek, a lakosság minden osztályait nemzetiség és vallás különbség nélkül kiegyenlítő módon megoldassanak, és ismételve kimondott szándékunk. Er- délyországnak a birodalomhozi állam- jogi viszonyaira nézve alkotmányszerü- leg keresztülvitessék, az Általunk az országgyűlési követek választásábani rész©lebctibűrgeitd jur öefmbtgintg áttér baőfclbe bcmobnmbcn 93olf8fhímme jit lűfen, aíö auch ltnfere tuiebcrŞoft aiidge- fprocŞene lanbedväterliibe 21bfíd>t bejítg- lieb feiner fíaatáved)tlí($en SUerţtdltniffe jut ©ffammtmonarcŞte jur 9tu8ffiŞrung ju bringen.

35a bie tin SaŞre 1848 befcbioffene Union bed @ro§fürffentf)um8 (Siebenbürgen mit Ungarn mit better Öefe&eőfraft niemals ju ©tanbe gefommen, unb auch factifcb fogleicb auSeinanber gefallen ifi, fo fyaben 3Bir Und bereitd in Unfern éntfcfttíefjungen bom 20. October 1860 bemogelt gefunben, biefelbe unberührt ju laffen, mtb nur bie SBieberŞerfiettung ber fiebenbürgifeben Sanbeöbcrtretung ju befehlen.

3» (Ermanglung einer attbern gefe|3- lieben unb anmenbbareti Örunblage mar ed eine gebieterifebe Oiegentenpfliebt, für bett auf ben 1. 3»íí 1- 3- i« Unfere f. Sreifiabt^ermannfiabt eiuberufenenüanb- tag eine piovtforifcbe Sanbtagdoibiuing ju erlaffett, unb bie ^Bátyiéit ber 2lbge- orbneten für benfelben nacp ben îBeftim- mitngen biefer i'attbtagdorbnung bortteb* men julaffen.

3nt Vertrauen auf Unfere offen funb- gegebenen 21bftcbten, bie ffaatdrecbtlitbe ©ejialtuug bed Oieicped auf ©runblage ber forgfältig gemabrteu ©elbfifianbigfeit ber Bänber unb jugleieb auf ©runblage jener Einheit, melcbe bimb bie normen» bige IDlaebtfieüuug bed ?Wei<bed geforbert ifi, ju ©tanbe jn bringen, unb biefed ÍBerf, ben (Srimbfa^en einer offenen unb freijtnnigen politii gemäß, in allen Ziftu len bed Oíeúbeő einer gleichmäßigen (Ent* roicflung entgegenjufübren, unb jmar nach iieebt unb ißilligfeit, mit Oíücfftcbt auf bie ‘-Bergangeubeit ber einjelnen älönig- reiche .unb l'änber, fo mie mit gleicher Siebe unb ©orgfalt für jebe ber vielen ebien Nationen, melcbe unter bem ©cep- ter Unfered ^»aufed feit 3«í>tf>unt)erten brüberlicb vereinigt (tub ; unb

burebbrungen von ber Stfotbmenbigfeit bie vielen febmebenben miebtigen, ohne f(ţinere Serleţnng ber 3ntereffen eined jeben (Einjelnen feine mcítere Serjogerung bulbenben, innertt fragen bed i'anbed in einer allen (Slaffen ber íöcvöíferung ohne Unterfcbieb ber Nationalität unb Religion befriebigettben 2Beife ju löfen, fo mie Unfere mieberpolt audgefprocbeite Slbfubtbe- jüglicb ber fiaatdreibtlicben ©tellung Siebenbürgens jur (Sefammt-ÜWonarcbie ver- faffungdmâfjigjurîludfubrungjubringen;

intr’ acel'a locuitóre, câtu si in privinti’a relatiuniloru publico-drepturistice ale acelufa cátra intrég’a monarchia, sa aduca la îndeplinire intentiunea Nóstra de Părinte alu lierei de repetite ori respi- cata.

Fiindu-ca uniunea Transilvaniei cu Ungari’a conchisa in anulu 1848 nu s’a infiintiatu nece odata cu deplina po- tere legale, si si fapticu indata s’a disol- vatu, amu lasato neatinsa inca in deci- siunile Nóstre d’in 20. Oplomvre 1860, si amu demandatu numai restaurarea re- presentatiunei de tiéra a Transilvaniei.

9

In lips a altei'a temelii legali siapli- cavere. a fostu un'a datorintia imperativa de reginte, a emite pentru diet’a pie 1-m'a Juliu a. c. in liber’a Nóstra cetate r. Sabiiu conchiamala, unu regulamentu provisoriu de dieta , si a demandâ întreprinderea alegeriloru deputatîloru in aceea după dispusatiunile acestui regulamentu de dieta.

Cu încredere câtra intentiunile Nóstre aprialu respicale, de a efeptui formarea dreptului publicu alu imperiului pre bas’a de sine stârei cu grije păstrate a tieriloru, si totu-odata pre bas’a acelei unitâti, care o recere autoritatea nece- saria a imperiului, si de alu duce acestu opu, amasuratu principeloru unei politice deschise si liberali, in tote partile imperatiei cátra un'a desvoltare de un'a ntesura, si anume după dreptu si ecvi- tate. cu privire la Irecutulu singulareloru regate si tieri, precumu si cu deaseminea iubire si portare de grija pentru fiecare d'in cele multe nobili naţiuni, care suntu întrunite de secuii sub sceptrulu casei Nóstre; si

petrunsi de necesitatea deslegárei célom multe însemnate intrebâri interne ale tierei, care diacu inca nedeslegate. si nu se mai polu amaná fóra vetamare grea a intereseloru fiecârui singularii!, intr’unu modu pre tóle clasele tierei, fóra deschilinire de naţionalitate si reli- giune, multiamitoriu, precumu si a ese- cutârei constitutionali a intentiunei Nóstre de repetite ori respicale in privinti’a pusatiunei publico-drepturistice a Transilvaniei câtra intrég’a monarchia;

2