Az 1863. év július 1-re Nagy-Szebenbe egybehívott erdélyi országgyűlés irományai, 1863. július 15. - 1864. október 29. (Nagyszeben, 1864)
1862-1864 / 2. ülés
3 cs Ferenez„Károly főherczeg, fenséges Ur atyánk Ö cs. kir. Fönségének trónu- tódi öröklött jogáról! lemondása következtében , a Pragmatica Sanctio alapján Birodalmunkban Uralkodásra hivatva, öli trónra léptünket 1848 évi karácson hó 2-án Birodalmunk összes Népeinek kihirdettük. Uralkodásunk kezdetén beállót politikai zavarok és azok következményei által kényszerítve valánk, az Alladalmat megmentendök, a kormányzás teljhatalmát nehány éven át, császári kezeinkben öszpontosilani. Ezen idő folyama alatt Birodalmunkban, alattvalóinknak törvény előtti e- gyenlősége, minden hitfelekezetnek törvényes elesinerése, rend és születéstől független hivatal képessége, közös és e- gyenlö véd és adózási kötelessége, a robot és az ingatlan birtokon fekvő egyéb terhek megszüntetése, és a közbenső vámvonal eltörlése által, a közös szervezetű intézmények elemei meggyarapodtak és megerősödtek és a legkülönbözőbb köz és magánérdekek ezernyi uj szálai. Birodalmunk minden Országainak és Népeinek természetszerű valóságos és feloldhatatlan kapcsolatát megszilárdították. Mihelyt azonban atyai szivünkre kellemesen ható oly helyzetbe jöttünk, hogy uralkodói hatalmunk korlátlan gy akorlata helyébe, egy, allalvalóinknak a törvényhozásbani részvétét megállapító alkotmányt léptethetünk, uralkodói kötelességünknek kelle elismerni azt, miszerént Császári házunk, úgy Királyságaink és Országaink érdekében, Birodalmunk hatalmi állását és egységét is biztosítsuk, és Királyságaink és Országaink mindenikének nyíltan és kétsé- genkivülileg meghatározott jogi állapotok és az együttes közreműködés kezességeit nyújtsuk. Evégre bocsátottunk öli ki 1860 évi ölindszent hó 20-án egy császári Diplomát. és ebben állandó és viszavon- hatatlan állam-alaptörvényül ünepélye- sen kihirdettük, hogy a törvényhozási jog Birodalmunk minden részében e- zentul, az alkotmányszerülcg egybehitl képviselő - testületek köremüködésével gyakoroltassák. '-ötöméit totefeá Ufanund bed fünften, unt turd) tie tBerjicptleijlung aufbieîpron* folge tton ©eite llufered $)ur<p(aucptigflen £errn 93atevd (Erjperjog ftranj Garí, f. f. «Şoptit, jur Ofegíerung ín llnferem Ofeicpe fraft bér pragmatifcfceu Sanction berufen, paben S®ír Unfere eprembe* fleigung am 2. ^December 1848 allen Sölfern Unfered Oíeícped tterfűnbet. 35utcp bie ím Síitfange Unferer ÜRe* gierung aileiitpalben eingetretenen poli- tifcpen 2Birren unb bereu golgen marén 335iv genötpiget, jur Oíettung bed Staa= reá bie 23ollgetnalt bér űíegiernng buícp eine Díeipe tton Sapreii in Unfern faifer* licpen <§ánben ju ttereiuigen. 2Bäprenb tiefer 3fit paben ft<$ in Unferer Dftonavcpie bie (Elemente gemein» famer orgattifeber (Einrichtungen buvcp bie ©íeicppeít Unferer Untertpanen ttor bem @efej 3e, bie allen tKeligiondgenoffenfcpaf» ten gemährte gefej3Íicpe 2ínerfemuutg, tie tton Staub unb ©eburt unabhängige 2temterfäpigfeir unb bie 21Uen obliegende gemeínfamcunb gleicpc2üepr» unb Steuer«' pflicptigfeit, túrd; bie 23efcítígung ber Jropneit, anberu Soffen bed ©runb unb töobcnd unb bie Qlufpebung bér 3n’ifcpcn= $oíl«8inie in Unferer Ülíonarebíe enueitert unb gefräftigt, unb taufetib neue Rabéit bér tterfcpiebenften őffentlicpen 2>riuat* íntereffen babén bie naturgemäße íoírflícbe unb unlődbare (Berbínbung aller Sänber unb Solfer Uttfered Öíeicped befefliget. 2lld 21’ír Und nun in bér Unferm lanbedttäterliipen Merjen mopírpuenben Sage befanden, au bie Stelle bér mibe- fcpránften Studübung bér «Şerrfcpergemalt ciné bie £peílnapme Unferer Untertbanen au ber ©efepgebung fcfífícfienbe 23er* fajfung treten ju lajfen, mußten 2Bir ed áld Unfere Oíegeiitenpfiiipt erfennen, im Sntereffe Un fér ed faiferlícpett .£>au= fed unb Unferer Jíönígrricpe unb Sänber bíebei bie D)lacpt|1eílung unb (Sínbeit ber 2)íonarcpie ju mabren unb allen Unfereii átönigreiepen unb Sänbevn bie ’-öürgfcpaf« ten f lar unb unjmeibeutíg fefijiepenber Diecptdjnflänbe unb einträchtigen 3ufam* menittírfend ju «erleben. 2Birpaben jubem (Síibe am 20. De* tober I860 ein faifcríicped 2)ipíont er= taffen, unb mit tiefem aid bejíanbíged unnnberrufíicped Staadtgrunbgefejj frier» lieb tterfűnbet, baß in allen XTţjcifen bed Dieieped bad ©efejjgebungdreept hinfort unter ÜWittmrfung ber tterfaffungdmäßig berufenen 33ertretungdförper audgeiibt merbeit foil. si Boemi’a cu numele acest a al Cincilea , si pr’in renuntiarea la succesiunea pre trona d'in partea serenisimului Nostru Domnu tata, Archiducelui Franciscu Ca- rolu, Altetiei c. r., la donmire preste imperiulu Nostru in poterea sanctiunei pragmatice chiamati, amu prochiamatu tuturoru popóreloru imperiului Nostru suirea Nóslre pre trona in 2. Decemvre 1848. Pr’in turburârilepolitice, ce s"au ivitu pretutindenea la inceptulu inperatîrei Nóstre, si pr’in urmările acelora fuse- râmu siliţi, a întruni in manile Nóstre im— peralesci preste mai mulli anni lóta po- testatea guvernemenlale, pentru de a mântui statulu. Sub tempulu acest'a s'au latîtu si roboratu in imperiulu Nostru elemintcle instilutiuniloru comune organice, pr’in egalitatea supusîloru Noştri înaintea legei, pr’in recunóscerea legale a tuturora religiuniloru, pr’in aplicaverilatea la oficii fora privire la stare si nascere, si supunerea tuturoru sub comun’a si egal’a datorintia de a milita si a purtă contributiune, pr'in delalurarea robole- loru si altoru greutati ale pamenlului, si pr’in desliintiarea liniei intervamali in monarchi’a Nóstra , si s a confirmatu le- gatur’a naturale , reale si nedeslegavera a tuturoru tieriloru si popóreloru imperiului Nostru prin mii de fire noüe a celoru mai feliurite interessé publice si private. Când Ne vediurâmu dara in pusa- tiunea, inimei Nóstre de părinte alu tierei préplacula , a pone in viatia in loculu eserciutului netiermuritu a postatei Nóstre domnitoresci un’a constilutiune, care statoresce participarea supusîloru Noştri la legislatiune, debui sa o recunóscemu de datorinti’a Nóstra de reginte, in in- teresulu casei Nóstre imperatesci si a regateloru si tieriloru Nóslre, a conservă lutuodata autoritatea si unitatea monar- chiei, si a dă tuturoru regateloru si lie— riloru Nóstre garanţii de stări legali. chiaru si ne’ndoitu detiermurile, si de confăptuire armonica. Spre estu scopu amu emisii diplom a imperatésca d in 20. optomvre I860, si amu prochiamatu pr’in acést’á serhalo- resce de lege fundamentale statornica si nerevocavera a statului, că dreplulu le- gislatiunei sa se esercitédie de aci înainte in tóté parlîle imperiului cu confaptuirea corpuriloru representative pr’in consti- tutiune chimate. 1*
