Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)
1846 / 72. ülés
sem leend elég az állományoknak a3 szolgálatok arányábani kipótlására. Az első eset, hol t. i. pótlásra nem igen lesz szükség., inkább aJ nagyobb birtokosoknál fordul elő; a3 második pedig, hol tetemesebb pótlásra lesz szükség, inkább a3 kisebbeknél, kik gazdaságukat csak nem kirekesztő- leg robottal lévén kénytelenek folytatni, az állományok és robotlok között nagyobb aránytalanság létezik. A birtokot tárgyazó úrbéri intézkedések csak két módon létesíthetők; t. i. vagy felmérés és birtok rendezéssel kapcsolatban tétetnek azok, vagy nem. Első esetben az állományoknak az úri szolgálatok arányábani kiigazítása — ha a3 föld mennyisége nem gátolja —• lehetséges; de midőn az urbér felmérés és rendezés nélkül hozatik bé, kivihetlen. Miként képzelhető ugyanis, hogy tagosítás nélkül a3 szolgálatok arányán felül maradó, néha nagyon is kicsiny állományi részecskéket némellyek- től elvenni 3s másoknak adni, vagy a3 földesuraknak elfoglalni lehessen. Ez által a3 földmivelésre olly károsan ható jelen szétszórt gazdálkodási modorunk, még szétszortabbá, még czélellenesebbé válnék, 3s a3 darabka földek elvétetnének az úrbéresektől a3 nélkül, hogy egy másiknak vagy a3 földesurnak annyi hasznára volnának, mennyi kárt azon úrbéresnek okoznak, a3 kitol elvétettek. Felmérés és birtokrendezés nélküli urbér egyedül a3 jelen birtok megtartása alapján lélesülhet, melly alól egyes kivételek történhetnek ugyan, a3 közönséges szabályt mindazáltal annak kell alkotni. Annyival különösebb tehát, hogy a3 lek. RR. többsége az urbérnek alapjául a3jelen birtok állapotot megzavaró elvet akkor fogadta el, midőn már a3 RR. az országos úrbéri rendezés eszméjét elvetették volt. De a3 fennebbi szabály helytelen és káros volta még sokkal inkább kitetszik, ha a3 javait első törv. czikkel összevettetik a3 2-k, melly az úrbéri állományok mekkoraságát állítja meg. A3 2-k törv. czikk 1. §-sa a3 beltelkek minimumát 400 □ ölre szabja, melly tér akár azon épületeket, mikre egy úrbéresnek szüksége van, akár az egészség és közbátorságot tárgyazó rendőri szempontokat tekintsük, felette csekély; a3 törv. czikk szerint ugyan, ez csak ott találhat helyet, hol az említett mennyiségnél a3 beltelek most sem nagyobb, de mind e3 mellett is sokkal helyesebb és méltányosabb lesz vala a3 minimumát félholdra határozni, mert igy azon nyomasztó esetben, midőn a3 beltelek e3 mérsékelt kiterjedést sem érné fel, az úrbéres legalább némi kárpótlásra tarthat vala számot; 3s azon bizonytalanság sem talált volna helyet, miszerint az idézett törvényczikk értelmében az, mi y2 holdot felyülhaladja, neki külsőségbe számittatik, de ő a3 félholdra kipótlást nem követelheti. Ugyan e3 törv. czikk 5-k §-ánál fogva szám szerint beltelkeknek csak azok tekintetnek, mellyek az 1819-i öszveirás- ba beírattak; miután egyátalában elismertetett, hogy az említett öszvei- rásban hibák vannak, szükség lesz vala a3 beltelkek számára nézve becsúszott hiányok kipótlását fenhagyni. Mi már a3 külállományok megszabását illeti, itt kettőre lesz vala szükség figyelmezni: Hogy az állományok és egyéb javalmak a közterhek és úii szolgálatok teljesitésére szükséges tőke és folyó költségek fentarlása, valamint jövője biztosítása végett az úrbéresnek elegendő jövedelmet at - janak, és Jegyzőkönyv ” HetvenkettÖdik ü i. É s julius 24-én. 269
