Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)
1846 / 72. ülés
270 b) Hogy az állományok értéke az utánnak viselendő terhek és szolgálatokkal^ arányban legyen. Hogy az említett javaslatban e3 két tekintet egészen mellőzve van, egy kis számítással bizonyitandjuk bé,mint a3 melly minden elvont okoskodásnál több erővel bir. Vegyük fel például azon közép mennyiséget, melly a3 kormányszéknek a3 tek. RR. többsége által is elfogadott 1819-ki classificatioja szerint, az első osztályzatban egy egész állományra nézve meg van állítva, a3 mennyiség szántóföldben 5, kaszálóban 2 % hold. Vegyük fel továbbá azon nem éppen gyakran előforduló kedvező esetet, hogy a3 helységben három forduló létez, és igy az úrbéres évenként nem felét, hanem állományának 2/35 és igy 3 '/3 hold szántóföldet mivelne. Ebből tized fejében számítsunk le ne többet, mint egy harmad holdat, és ez igen csekély; mert minden más országok, (hol tized becslések történtek) példájával támogatott kétségtelen igazság, miszerint a3 tized értéke, legkedvezőbb esetben is, a3 fold heted részével felér, némelly esetben pedig felét sőt ennél is többet felemészti. Az egész földmennyiség tehát, mellyet a3 földmivelő évenként használna, 3 hold szántó, 2'/2 hold kaszáló. A3 közlegelőt, melly sok helységekben csak a3 nyomásban lévő szántóföldeken talál helyet, és a3 kenderföldet, mellyet adni a3 földesur nem köteleztetik, átalánosan számításba nem vehetni. Számítsuk már össze azon terhek és tartozások becsét, mely- lyeket az úrbéresnek e3 javalmak után hozdoznia kell. Egy ökrös napszámot bátran tehetni 40 krra, ez öszvesen tesz 34 ft. 40 krt. Az úrbéres apróbb tartozásai (a3 tek. RR. megváltási öszvegét véve fel) 30 krt, a3 hosszú fuvarérti 2, az erdőlésérti 1 nap 2 frt. mi öszvesen tesz 37 írt. 10 krt. conv. pénzben; és ez az, mita3 földesur tisztán béveszen, egy 5 hold szántó és 2 % hold kaszálóval ellátott telki állománya után,3s mi akkora haszonbér, mennyit ő — a3 legritkább eseteket kivéve — honunk falus vidékein majorság földeiért sem kaphat. Ezen kívül még az úrbéres ezen állományról kell hogy fizesse összes adóját, mi közép számításban, egész telki úrbéresre mintegy 10 p. frt, a3 katona élelmezési terhet, a3 közmunkákat, falu költségeit s a3 t. mellyekre nézve bizonyos számokat meghatározni bajos, de a3 mellyek sokszor a3 rendes adónál terhesebbek. He T VENKÜTTÖDIK ÜLÉS, jllÜUS 24-éll. Tekintsük már a3 másik szempontot, vagyis azt, hogy az említett állomány jövedelme, mennyire képes egy úrbéres család élelme, valamint úri és köztartozásai tőkéjét és folyó költségeit fedezni? Mint láttuk, a3 fe- lyebbi állományt biró úrbéresnek évenként mivben lévő szántóföldé tenne 3 '/3 holdot, ebből l2/3 mivel őszire, 12/3 tavaszira. A3 12 véka őszi vetés, 1 magra 0 számítva —• mi honi körülményeink között inkább sok mint kevés adna 72 vékát; az 1 2/3 hold tavaszi, 1 2/3 véka törökbuza után 03 szemest, mi ismét a közép számításnál inkább fennebb mint alább van. A■ 72 véka ősziből 10-ed és vetésre való mag fejében le kell számitni 19 vékát, a törökbuzából 8 vékát. A3 kaszáló után vegyünk 7 ‘/2 szekér taegész állo- jszvese , . , ■ - ----------^gy egész telkü úrbéres családját, a3 se 11 számítás szerént,tehetjük 5 egyénre; hogy gazdaságát csak valamen- nyire czélszerüen folytassa, a3 földesúri és közterheknek megfelelhessen: szükségé van 4 igavonó marhára, egy két fejős-tehénre, 2—3 fiatalabb marhara, 8—10 júlira. E3 marhamennyiség teleltetésére sem széna termeszt- f* ,a fűtött nagyságú közlegelo nem elégséges, melly utolsó u a íe y esz 4 holdnál több; midőn ellenkezőleg, sok helyen az urbé- íes csupán nyomásban lévő 2holdnyi állományára íeend kénytelen szőrit-
