Az 1846-beli Erdélyi Országgyűlés Jegyző könyve 1-103. iv 1846. szeptember 9. - 1847. november 10. (Kolozsvár 1846)
1846 / 72. ülés
263 ki a* bizonyításra szükséges adatok híjával van; 3s a3 törvényes eljárás minden józan elvei szerént, nemde a3 földesurat kellett volna a3 bizonyításra kötelezni, ki ellen az összeírás már némileg bizonyít, ki valami po- sitivumot kell hogy bizonyítson 3s ki a* szükséges adatokkal el van látva. Az említett törvényczikk 1-so §-nak 3-ik pontja 1819-ki összeírásban foglaltakon kívül, még más úrbérest illető földet is, jóllehet ezt ur- bérisé^uek nem nevezi — elismer,, 3s ez igen helyes és igazságos. Tudnivaló ugyanis, hogy a3 kormány állal egyoldalulag behozatni tervezett ur- bérrel szemben mutatkozott ellenszenv, az úrbéreseknek tulajdon érdekek iránt homályban létök és a3 földesurak szerfelett nagy befolyása miatt, az 1819-ki összeírás milly hiányoson ment véghez. Miután felette ritkák azon helyek, hol az urbériségek mind beiktattalak, a3 legtöbb helytt azok nagy része nem jelentetett fel; sőt vannak esetek, hol az 1819-diki összeírásba kevesebb urbériség van beírva, mint mennyi az adó-laistro- mokban találtatik. E3 kétségtelen tény lehetlenné teszi, hogy urbériség alapjául kirekesztőleg az 1819-ki összeírás vétessék; de miután a3 mi nézetünkkel is megegyezőleg a3 tekintetes Rendek ennek igazságát elismerték, miután azt, hogy recliflcatiora van szükség, tisztán kimondották: nem foghatjuk meg, miként lehet a3 hiány pótlására olly modot venni fel, melly minden törvényes és gyakorlati állapotot nélkülöz, melly minden egyébnek inkább neveztethetik, mint rectificationak. A3 fenebb említett pont szerint ugyanis az úrbéreseknél hagyandó az 1819-beli öszveirdsban foglaltakon felül mind az, mi nem majorság birtok, az úrbéres kezén találtatik, 3s megkivántatik arra, hogy az úrbéres állományok az úrbéresek által jelenben tett szolgálatok arányában, egészekké, felekké 3s a3 t. pótoltassanak ki. A3 szolgálatok arányábani kipótlás ezen elve alkotja, nézetünk szerint, az urbérnek azon félszegül lerakott alapját, mellyre valami czél- szerüt épitni lehetlen volt; ez azon kiindulási pont, melly minden további lépések hibás és czélellenes voltát feltételezi, melly a3 colonicatu- rák iránti bal fogalom, 3s a3 megállított kis telkekkel egybeköttetésben a3 birtokot felzavarja, az úrbéreseket élelemforrásuk, az álladalmat a3 közadó alapja nagy részétől megfosztja, 3s melly bizonytalan és homályos voltához képest többek között azt is következteti, miszerint eszközlen- do káros eredményei csak mélyebb vizsgálat után tűnnek fel a3 magok valóságában. Hetvünkettődik ülés., jufíus 24-kén. Mellyek légyének az egész, mellyek a3 fél, fertály 3s a3 t. örökségek , az iránt a3 helységekben egyátalában semmi megállapított vélemény nem létezik. Nem csak az egész országban, hanem ugyan azon vidékben sőt helységekben is rendesen úgy a3 szolgálat mennyiségére, mint annak állományokhozi arányára nézve a3 legnagyobb különféleség talál helyet.annak helységek, hol ugyanazon földmennyiségről nemcsak különböző földesuraknak hanem ugyan azoknak is különbözőleg szolgál- vannak esetek, hogy ugyan azon földesurnak kisebb állományig többet szolgálnak mint a3 nagyobbakról. Illy körülmények mellett iái azon helységekben, hol átalában kisebb úri szolgálatok voltak szo- 'ul’ c‘s az állományok arányára illő tekintet volt: a3 pótlás szüksége í1 i& ..nem abkora mértékben forduland elő; ott azonban, hol elen ezo -oiubnények léteznek, hol átalában nagyobb úri szolgálatok di- Af. ^Z.!ia * 10r cz°k- ós az állományok között az arány meg nem tartatott: o onnjen foidulhat azon eset elő, hogy az úrbéres kézén lévő miuden
