Erdély Nagyfejedelemség' s hozzá visszakapcsolt Részek három Nemes Nemzeteiből álló Rendeinek Kolozsvár szabad királyi várossában 1841-ik Év November 15-ik napján kezdődött ország gyűlésökről készitett Jegyző-könyv, 1841. november 15. - 1843. február 4. (Kolozsvár 1841)
1841-1842 / 122. ülés
Száz ii uszonkf.TTüdik uLF.s. Ücc. 22-dikén. 2 sara jogát fennhagyta vala, hivatalos clfoglaltatása miatt írásbatéve fel nem hozhatta; kéri annak a’ mai Jegyzőkönyvbe leendő felvételét és beiktatását; mely is így következik: A' középponti bizottmány által jovallott terveket , mint szellemi haladásunk' emeltyűjét — méltánylom, s azok’ létrejüvetelit és gyarapodását lelkem’ teljességéből óhajtom; de utasítás ómból kifolyó kötelességem, nyilvánítói, hogy miután a’ Részek, az 1832/6-diki türvényczikknél fogva Magyarországhoz visszacsatoltattak, — ’s nemcsak, hanem az 1839-diki országgyűlésen Kraszna és Zaránd megyék, űlési és szavazati ősjogaikba tettleg és gyakorlatilag vissza is léptek: küldőimnek ezután minden segéd-forrásaikat, azon ns hon’ intézvényeinek ápolására kell forditaniok, ’s ez okból többé Erdélytől semminemű róvatalt el nem vállalhatnak; — mihez képpest nekem jelenleg semmi sem maradt egyéb fönn, mint azon forró óhajtásnak, küldőim’ résziről is — csak szóbeli — ismét és ismét kijelenthetése, hogy azon üdvös intézvé- nyek’ létrehozása és gyarapodása, e’ ns honnak bár minél előbb, és minél jobban sikerüljön. c.) Nemes Kővár vidéke’ követe, Pap József atyánkfia hasonlólag kéri, múlt édesben mondott beszédének a’ mai Jegyzőkönyv be leendő béiratását; mely is így következik: Küldőim nem tagadják, sőt megismerték, és meggyőződtek arról, hogy a’ nemzeti értelmesség’ fejlődését, egy felállítandó nemzeti muzeum — és országos könyvtár, igen is előmozdítaná, valamint a’ magyarnyelv’ fejlesztését, csinosbitását, és művelését— semmi sem mozdítaná jobban elé, mint a’ már létező nemzeti színház’ oly karba állittatása, és örök-időkre alapittatása, hogy állandó színjátszó társaságot tarthatva, folytonosan adhasson szininűveket, — ’s azért küldőim, mind a’ két intézetre, annak idejében örömmel áldoznának, ha sorsuk és állapotuk, a’ magyarországi 1836-diki 21-dik t. ez. által, oly kétségessé nem tétetett volna. — De mivel e’ szerint nem tudhatni az időt, melyben rendelkezhetik ő felsége azon türvényezikk’ végrehajtatása iránt, — másfelől pedig, a’ magyarországi 1840-beli 44-dik t. ez.’ erejénél fogva, a’ pesti nemzeti színház’ megáilapittatására országosan ajánlott pénzüszvegből bizonyos mennyiség törvényhatóságomra is háromlik — mit a’ visszacsatoltatás’ esetében azonnal fizetni kell küldőimnek, — e’ tekinteteknél fogva, utasításom’ szellemében oda nyilatkozom, hogy küldőim, bizonytalan sorsuk’ elválása előtt, semmi erdélyi intézetre való adakozással meg nem róhatják magokat, és megróvatásukra a’sem ok, hogy a" testvér Magyarhonban, melyhez — annak idejében — csatolandók, mindezen— és még több intézetek, béfolyásuk és adakozásuk nélkül léteznek, — mert a’ rovatai, Kővár v idékére is, országos törvény’ következtében ki lévén vetve, ez alól fel nem mentetett; a’ sem ok, hogy a’ valóságos visszacsatoltatás (effcctira reincor- l>oratio) még meg nem történt; mert ő felségének a’ jelen országgyűlésére leküldött legfelsőbb nyilatkozata szerint, meg fog történni,— és ezen legfelsőbb akarat’ megváltoztatását, az erdélyi országgyűlés — ki nem eszközölte; — ha tehát nem eszközölheti a’ Részek’ Erdélyhez leendő megmaradását, azokra róvatalt sem tehet; a’ sem ok, hogy 300 esztendőtűi együtt lévén a’ Részek Erdélylyel, annak jótékonyságaiban részesedvén, igazságos, hogy a’ Hivatalokban is részesedjenek; mert, ugyanezen 300 esztendő’ leforgása alatt, a’ Részek Erdély’ terheiben is eléggé részesedtek, ’s midőn megszakad a’ további együtt-maradás, egymásnak egyébbel — mint barátságos, és szomszédságos különös szeretettel — nem tartozhatnak. — De TT. KK. és RR.! ha szintén ezen akadály fenn nem forogna, a’ megyém’ megróvatására ezűttal még sem szavazhatok, mert küldőim arra ezűttal fel nem hatalmaztak, — sőt TT. KK. és RR.! midőn ily hosszas országgyűlése után, más anyagi — személyi — ’s szellemi jobblétet
