Erdély Nagyfejedelemség' s hozzá visszakapcsolt Részek három Nemes Nemzeteiből álló Rendeinek Kolozsvár szabad királyi várossában 1841-ik Év November 15-ik napján kezdődött ország gyűlésökről készitett Jegyző-könyv, 1841. november 15. - 1843. február 4. (Kolozsvár 1841)
1841-1842 / 7. ülés
30 Hetedik ü i. v s. Nov. 25-kén. szik ezt a' laistrom’ tárgyát; beleértvén a’ diacta organisatinjának, a’törvényhozásnak, és a’panaszoknak, gravameneknek mindazon részeit, melyek a’ laistrommal nexusba hozhatók. De ezeket nem mondhatni a’ laistrom’ tárgyának, és az elsó' kir. propositio előtt elláthatóknak; mert p. o. ha azt veszszük kérdésbe, hogy lehetnek-e a’ rega- listák a’ követeknél nagyobb számmal, vagy nem? lehet-e az egyszer királyihivatalosnak meghívottakat másodszor meg nem hívni, a agy nem? kiket, ’s milyeneket lehessen meghívni? ezek a’ diaeta organisatiojáról szóló 1791-hcli 11-ik articulus’ pótlékjaira czélozó tárgyak volnának. Ha a’ jő kérdésbe, hogy a’catholicus püspök lehet-e első regalista? vagyis a’ főkormány’ első tanácsosa-e? ez a’ főkormány’ organisatio- ját illető tövényszerzésnek kérdése; ha a’ szász nemzet comesének választásáról támad kérdés: ez a’ szász nemzet’ organisatioját illető, a’ mihez a’ más két nemzetnek csak lígy lehet szólani, ha a’ nemes szász nemzet akarja, különben az ő dolga; és Így, a’ hány kérdés a’ laistrom’ vizsgálásáhól támadhat, azokat egyről egyig mind gravamennek és törvényszerzés’ tárgyának mondhatni. Ezeket is felvehetik kétségkívül a’ tekintetes KK. és Ilii. maga rendin tanácskozás alá; de nem a’ mostani ország- gyűlésire feltett kir. propositiók előtt, hanem a’mint mondám, maga rendin; különben is ezek, a’ laistrom’ vizsgálásával talált gravamenek, az 1837-beli országos gyűlésről repraesentáltattak volt a’ Felségnek, és válasz is jött reájuk, melyet a’ tekintetes IvK. és RR. dictaturára kikértek. — Nem gondolhatom hogy a’ mostani laistrom- ból is egyéb panaszok fokadhassanak, hanem csak az akkoriak. — A’mik tehát most fokadnának, azokat az akkori feljelentett panaszokkal, yagy is nehézségekkel, és a’ reájok jött királyi resolutioval egybevéve a’ gravamenek’ rendiben kellene elővenni, lía most előre azokba ereszkedünk: az 1791-beli 11-ik törvényczikkelytól eltávozunk; sok időt is töltünk él sikeretlenül; onnan felyül kedvetlen választ kapunk, ’s ha némely olyan gondolatokon építünk most is, a’ milyeneken 1834-ben építettünk: csak annyit is várhatunk, a’ mennyit akkori tusakodásainkkal nyertünk, pedig Istenem! be sok igazításra volna szükségünk. — Ha ezektől a’ következésektől nem tartanék, inkább hülgatnék, mint szólanék; ’s ha ezen szólásomat a’ tekintetes KK. és RR. számba nem veszik, én ugyan elhalgatok; de az ország és maradék azoknak köszönje következhető rövidségeinket, a’ kik laistrom’ nevezete alatt számos gravaineneket, és a’ törvényszerzésnek pótlékjait akarják érteni, és azokat a’ királyi propositiok eleibe akarják tenni; mintha a’ tudományos dolgokról beszélve az ABC. nevezete alá egy egész bibliothecát értenének, minthogy minden könyv hetükből áll. Ezen vélekedésemet szóról szóra protocolláltatni kívánom. c.) Szeben széki követ Schreiber Simon atyánkfia: ükiután a’ tekintetes Rendek’ határozata által mult ülésben előadott véleményemtől annyiban el vagyok mozdítva, hogy magam is a’ laistrom’ tárgyához szólani vagyok kéntelen: követtársaim’ fölhatalmazásából bátor vagy ok nézeteiket kijelenteni. (Nem) Tehát magamra kinyilatkoztatom: A’ laistrom’ tárgyában felhozott észrevételeket és elveket, melyek iránt ragaszkodunk az 1837-beli országgyűlés’ elveihez, pártolom, kivevőn két pontot. 1-ör.) A’ mi illeti a’ szász nemzet’ ispánját, a’ kivel nagyobb sérelme lehetne a’ tekintetes Rendeknek, ha a’ tekintetes Rendek’ választási joga meg volna sértve: azt tartom, hogy a’ dolog’ mibenállása kívánja, miszerint az ez iránti 1837-beli 106-ik ülésben köziratra ment felséges reseriptumot, a’ melyről a’ tekintetes Rendek még nem tanácskoztak, alapúi kellene venni, és a’ mikor az vitatás’ tárgyává leend, és a’ tekintetes Rendek szükségesnek látandják, egy repracsentatioban észrevételeiket megtenni.