Erdély Nagyfejedelemség' s hozzá visszakapcsolt Részek három Nemes Nemzeteiből álló Rendeinek Kolozsvár szabad királyi várossában 1841-ik Év November 15-ik napján kezdődött ország gyűlésökről készitett Jegyző-könyv, 1841. november 15. - 1843. február 4. (Kolozsvár 1841)

1841-1842 / 40. ülés

Negyvenedik ií l ú s. Febr. 15-kén.

150

TT. KK. és RR.! múlt országgyűlésünkről tett feliratunkban, tömérdek felhozott diplomatikai adatokkal, jelesen a’ prágai, bécsi, a’ Rátöri Gábor, és II. Mátyás közötti, valamint a’ nagyszombati, és nicolsburgi szerződéseken nyugvó erősségekkel is, teljesleg bébizonyittatott vala felséges Fejedelmünk előtt, hogy a’ kívánt Részek’ visszakapcsolásához, Magyarbonnak semmi megállható joga nem lehet; fölterjesztetett vala ugyan akkor, bogy a’ leopoldi-hitlevél’ 2-ik és 4-ik pontjain, az 1744-diki 3-ik, sót az 1791-diki 2-ik, C-ik és 11-ik világos törvényeken alapuló, és biztosított alkotmányos élete és függetlensége sértetnék meg Erdélynek, és a’ vele egybeolvadott Részeknek, ha a’ Részek Erdélytől elszakasztatnának; ’s ugyan akkor, az ország és felséges Fejedelem közötti kötések is, teljes sérülést szenvednének; mi mégis azon föliratunkra, ily — jogainkat letipró — rendeletet kaptunk, akkor, midőn napfény tisztaságuak valának felterjesztett, de tekintetbe nem vett igazaink!

Az h át a’jelen pillanatnak igen fontos feladatú kérdése: mit tegyünk ezen szo- moritó, ezen elcsiiggedési állapotunkban ?

Ha egyes embert akarna valaki, kezeitől, lábaitól, vagy egész testének egy- tized-részétől megcsonkítani, annak a’ természet már magában jogot adott, minden erejének megfeszitésivel védni magát a’ megtámadó ellen; ’s vájjon a’ mit egyesek’ épséginek, életinek fönntartására a’ természet jogul adott, azt a’ több egyesekből összealakult társaság jogul nem birja-e ? Én azt hiszem, birja. Tenni kell hát önépségünknek fönntartására mindent, mi önerőnk’ megfeszitésiből kitelik, ’s tehetnénk; mert nagy igazsággal mondotta hajdon el Niceás, hogy: ,legfőbb törvény a’ haza’ megmaradása/ — De TT. KK. és RR.! mi nagyon is gyöngék vagyunk; nekünk minden erőnk csak kérelmeink’ légióiban fekhetik; ’s így jelenben egyebet nem tehetünk, minthogy újra fülirjunk felséges Fejedelmünkhez , ’s hivatkozva a’ már fölterjesztett okokra, adatokra és erősségekre, küldőim’ kivánatuk szerint kijelentsük, hogy ha a’ mint akaratunkon kívül kezdődött ellentmondásunknak ellenire is végrehajtatnék a’ Részek’ elszakasztása, azt az Erdély’ függetlenségin ejtett halálos sebnek tekintjük, és egy ily halálos sebnek fájdalmához mért följajdulással kérjük Fejedelmünket, hogy a’ kormánya alá bízott népek fölött egyaránt mozgatva az igazság’ mérlegét, méltóztasson Magyarországért Erdélyt a’ maga Részeitől meg nem csonkítani. —

Egyébiránt egész Erdélynek, és a’ Részeknek, a’ Magyarhonnal szabad egyezkedés’ útján leendő teljes eg\ bekapcsolását más szempontból tekintvén küldőim , fel- hatalmaztanak ez alkalommal kijelenteni, hogy jogainkat eléggé biztosító feltételek mellett azt kívánatosnak tekintik, ’s hogy kitapogatni lehessen: mily egyezkedés mellett egyesülhetne a’ két testvér ország? megbíztanak, mind Erdély’, mind Magyarország’ résziről kinevezendő egy egy olyan biztosságnak eszközlésire is , melyek együtt való értekeződés mellett e’ tárgyban véleményt adjanak, e’ véleményt megki- vánván küldőim, hogy az egybekapcsoltatás’ kérdésének országos tanácskozásba vétele előtt, valamint küldőimmel, úgy a’ több törvényhatóságokkal is közöltessék.

• « .

Hallottam előttem szólott királyihivatalos inlgs Gál Domokos úr által itt felhozatni, hogy az egész Erdély’ eg} bekapcsolásához — mint a’ mely az Erdély’ főbenjáró alaptörvényeiről való kérdést foglalná magában — most, míg a’ nép az iránt ki nem kérdeztetnék, hozzá szólani nem lehetne; erre megkívánom jegyezni: hogy valamint nekem erre éppen küldőimtől van utasításom, úgy viszont értésemmel van, miszerint a’ megyék, nagyobb részint, mind adtak e’ tárgyban követ társaimnak utasítást, ’s annálfogva a’ nép’ kikérdezése iránt szükség nincs. Hallottam ugyan a’ tisztelt királyihivatalos úrtól, az egyesülés’ derekas kérdésiben, és az unió ellen, több okokat fölhozatni; melyekre nézve észrevételeket tenni pontonként, szükségesnek most azért nem látom, mert most nem is inditványoztatván az, hogy az egybekap-