Erdély Nagyfejedelemség' s hozzá visszakapcsolt Részek három Nemes Nemzeteiből álló Rendeinek Kolozsvár szabad királyi várossában 1841-ik Év November 15-ik napján kezdődött ország gyűlésökről készitett Jegyző-könyv, 1841. november 15. - 1843. február 4. (Kolozsvár 1841)
1841-1842 / 40. ülés
% Negyvenedik ülés. Febr. lő-kén. lói csolús megtetessék, hanem csak az aziránti biztosság’ kineveztetése javallatván, hogy azáltal megtudhassuk: micsoda haszon háromolhatna az egyesülésből hazánkra? még nem is tudhatjuk, míg annak munkálatát bé nem veendjük, hogy azt akarhatjuk-e, vagy nem? és így az unió’ derekas kérdése nincs is jelenben napirendre hozva, 's arra nem is hozható; hanem napirenden van a’ Részek’ elszakasztásához csatolva, csak is az unió iránti vélekedés’ vagy terv’ készítése. Mire nézve, ns. Alsófejér vármegye’ érdemes követének indítványát, a’ mennyiben elmondott utasításommal nem ellenkezik, annyival inkább pártolom, a’ mennyivel a’ Részek’ elszakasztásának meg- gátlására, a’ teljes égj bekapcsolás’ kivánatának kinyilatkoztatását, legbiztosabb és foganatosai)!} eszköznek tartom. c.) Maros széki követ, Nagy József aţyânkfia: Törvényesen kelt, de erejükből törvényesen soha ki nem vetkeztetett szerződések mellett áll ma az úgy nevezett Partium, Erdélylyel üsszetestesitve. A’ felolvasott k. kir. leiratba említett magyarországi articulus erről szól; de hogy Erdélyt, e’ minden más országtól, ’s az 1791-beli 6-ik articulus szerint, Magyarországtól is független országot, azon más országbeli articulus miképpen kötelezze, ’s éppen any- nyira, hogy Erdélynek csak az irassékineg, hogy egy magyarországi articulus, valami biztosság által teljesedésbe fog vétetni; ennyire, mondom, miképpen kötelezze? én részemről ’s küldőim is át nem láthatjuk. Azt tudom, hogy miután azon magyarországi articulus kelt, ’s miután azt ő Felsége, mint magyar király confirmálta, azután későbbre ugyan ő Felsége, mint erdélyi fejedelem, maga felséges hitét, ezen ország’ színe előtt letétette, ezen más országtól független ország’ minden jusaira és törvényeire; azt is tudom, hogy az Approb. II. r.’ 1. tit. 7-ik pontjában, és a’ Comp. II. r.’ 1. titulusában is három heT lyen ezen törvény áll: ,Az országhoz tartozó birodalmakban, az országnak határit, jövedelmit ’s at. semminemű praetext ások alatt, semmi úton és módon el nem idege- niti, az országtól nem abalienálja ó Nagysága, és el nem Ígéri;1 és azt is tudom, hogy ezen törvények is azon törvények közé tartoznak, melyekre magát ő Felsége—• a’ leopoldinum diplománál fogva — szent hittel kötelezte; és úgy van az is, hogy az említett magyarországi articulus, a’ Partium’ elszakasztását, az 1741- és 1792-beli articulusok’ értelmében határozta, ezekben pedig Erdély’ Rendéinek meghallgatása em- littetik; úgy de — Erdély’ Rendéi ebbeli fölterjesztésükben nagyon is megmutatták, hogy a’ dolog is, a’ jus is, az igazság is másként áll; ha pedig talán az erdélyi udvari cancel- laria küldőim előtt ismeretlen valami oly véleményt adott, mi ő Felségivei azt hitette volna el, hogy az elszakasztás sérelem nélkül megeshetnék: az Erdélyt éppen oly kevéssé kötelezhetné, mint egy más országnak a’ független Erdélyország’ híre, tudta és béfolyása nélkül kelt articulusa. Ezekhez képpest küldőim erősen hiszik, ’s ő Felsége’ atyai kegyességétől igen nagy fiúi bizodalommal reméllik is, hogy a’ minden más országtól független Erdély- országnak fejedelme sem függve semmi más ország’ articulusától, az elszakasztást meg nem téteti, és ragaszkodva küldőim, ezen ország’ Rendéinek 1838-ban tett föl- terjesztésökhez, az elszakasztás ellen ezennel forma szerint ’s innepélyesen tiltakoznak is; ’s a’ mégis megtörténhető elszakasztást erőszakosnak, torvényellenmek nyilvánítják, ’s olyannak, mely ezen ország’ Rendei’ meghallgatása ’s megegyezése nélkül történnék; ’s ezt, az Alsófejér által csupán erre nézve felhozattakkal együtt, ő Felséginek alázatosan repraesentálandónak vélem. De ha a’ repraesentatio nem tekintetve , az elszakasztás még is valami biztosság’ útján megakarna történni: 38*
