Erdély Nagy Fejedelemség 1837-ik esztendőben április 17-én N. Szeben szabad királlyi városban hirdetett ország gyülésének jegyző könyve, 1837. április 17. - 1838. március 31. (Nagyszeben 1838)

1837-1838 / 7. ülés

Tanácskozás az Országos Lai- stromiól.

E’ tárgyban Jegyzőkönyvbe igtatni kívánt Beszédek,

42-er. Elnök Ő Excellentiája figyelmezteti a’ KK. és RR-fcet, hogy a’ 3-ik Országos ülés Jegyzőkönyvében tett kijelentéséhez képest a’ Laistrom következvén mostan az előbbiek’ bévégzése után napi rendre, szóljanak ezen kitűzött tárgyhoz.

Mely tárgy tanácskozás alá vétetvén, a’ következendő Atyánkfiái kivánták Beszédeiket Jegyzőkönyvbe igtat- tatni, u. m :

,li HETEDIK ÜLÉS. Aprilis 27-én.

K. Hivatalos Barcsai János:

„Egy Constitutionalis szabad Nemzetnek gondolatom szerént igazi jólléte főbbképpen abban áll, hogy ha magának oly törvényeket hozhat, a’ melyek Nemzetének , ’s Hazájának minden egyes Polgárait egyformán boldogíthatják; — azt pedig úgy lehet inkább eszközölni , hogy ha a’ törvényhozó Testét (repraesentativum Corpussát) oly állapotba helyhezteti, hogy az ilyetén szent ezéljának elérésében mentöl kevesebb nehézségekre találjon. Mely szempontból kiindulva TT. RH. ! a’ tanácskozás alá vett Laistrom’ minémüségének vi’sgálatával nézetem szerént sok tekintetek, de mindenek felett az érdemli a’ legnagyobb figyelmet, hogy alkotmányos Országunkban mostani Re- praesentationk’ akár hogy is tekintsem , annak felosztása sem az üdö’ szellemével, sem Constitution^ leikével meg nem egyezik. —

„Mert Követeink sok száz ezereknek lévén Képviselői, azoknak számok sem a’ Laistromba foglalt szerfeletti Kir. Hivatalosokkal , kik is inkább csak magokat reprae- sentálják, sem a’ többi Képviselőkkel Arányban nem állanak.

„A’ lenne tehát TT. RR.! gondolatom szerént ily fogyatkozó Repraesentationk- nak biztosabb alapítására nézve téendö első lépés , hogy mind a’ Regalisták’ szerfeletti számok, a’ kik csak 17Ql-en innen kezdettek ily balomra szaporodni, (mert az előtt tudtom szerént arányban állottak) ’s törvényeink , ’s törvényé vált volt régibb gyakorlataink szerént illő határ közé szorittassanak, — mind pedig azon okok, a’ melyeit Repraesentationk’ aránnyát bár mely tekintetben is gyengíthetik, ’s akadályoztathatják, mentői elébb elhárintassanak.

„Ha jól felfogtam TT. RR. ! a’ dolgot, az ellensúlynak felforgatását az okozza, hogy egyik testület többeknek lévén Képviselője, mint a’ másik, a’ többek’ Képviselőjének többet is kellene repraesentálni, mint a’ kevesebbek’ Képviselöjénék; — e’ pedig jelenleg éppen ellenkezőleg álván , ha ebben igazítást tenni sokáig késünk , bátran állítom , hogy Constitutionkat a’ végső veszélytől megmenteni bajos lesz.

„De TT. RR. ! ha ezen elv áll, — a’ melynek állani is kell; úgy a’ dolog’ mostani állásokban nem csak a’ K. Hivatalosi, de a’ Követi Kar sem létezhet. «—

„Ugyan is hogy Kolo’s Várossá a’ széles kiterjedésű Kolo’s Vármegyével, — Oláhfalu Udvarhely Székkel, — ’s így proportionálva minden testületeket, egyenlő súlyban ne álhassanak: kérdést sem szenvedhet;’s még is ma az Országban minden megkülönböztetés nélkül mindenütt két két Követ lévén, egy formán repraesentálnak J — ’s úgy látom, ezen elven épül a’ Regalistákra nézve is az 17Q 1-béli 11-ik articulusban foglalt hibás törvényünk is, — mert ez is a’ potior nobilitást, (mely kifejezésen azt se tudom, kit értsek, mivel más felöl törvényes értelemben magunk között semmi különbséget nem esmérek) , és a’ tágosabb birtokát, mint megkivántató tulajdonságokat jelelvén ki: Regalista Regalistával is bajosan álhat arányban, mert e’ szerént a’ tágosabb bírtoku Regálistának is bizonyososon többet kelletik repraesentálni, mint a’ kinek ilyetén tulajdonai kevesebb mértékben léteznek.

„Ezek szerént TT. RR.! hogy akár micsoda Regalista is a’ Jurisdictiok’ Követ- jeivel micsoda arányban áljon , p. o. hogy a’ Szeben Széki Követeket hány Regalistával lehessen arányba hozni : ez egy oly érdekes kérdés, ’s ezen vitatás tárgya oly nevezetes, hogy ezen teremben ennél nagyobb mostanság kevés fog előfordulni.

„Mind ezekből TT. RR.! én részemről egyformán Princípiumból látom megvál- toztatandónak mind a’ Követi , mind pedig a’ Kir. Hivatalosi Karnak mostani helytelen állását, — annyival is inkább, hogy ha csak a’ Regalistai Kart támadnám meg: a’ fen- nebbi elvek ellenére talán nem is indulnék az intézet’, és törvény’ leikéből ki; de egyéb uránt is azon esetben úgy tetszik nékem, hogy ha csak a Regalisták’ apasztása