Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)
1834 / 2. ülés
műnk látván a' dolog’ valódi állását elismerte ezen jusunkat és helyben Hagyta tettünket. Tettünk választás volt; tehát tettünket hagyván helyben szabad választásunkat hagyta jóvá: ezt tettük mi, e’ történt. De mi mondaték itt ezekről? Neme^yéb, *íianem hogy mi kikiáltásunkkal nyílyánosítottuk azt, hogy gr. Nemes °Ad á m o t elölülőnknek óhajtjuk, és ő Felsége ezen óhajtásra hallgatott, s ezen óhajtásra hallgatván annak eleget telt. De nem igy van a’ dolog, ő Felsége, njra meg újra is mondom, nem óhajtásunknak tett eleget, hanem választásunknak. A’ legel nyomottabb rabszolga, az is, kit világi szerencse, kit lelki ereje elhagyott, ’s emberi méltóságától megvan fosztva , óhajthat: és a’ leghidegebb érzésű zsarnok is olykor különös ellágyult pillanatban ezen rabszolga’ óhajtásának eleget tesz. De nem ezen viszony van köztiünk: mi szabad férfiak vagyunk. Fejedelmünk pedig sokkal, százszor-millioszor felül áll azon pokol szülte helyzeten, melyen zsarnokok állanak; mert ő törvényes Fejedelem, polgári alkat- mánnyal biró szabad nemzetnek Fejedelme, mi a' földi méltóságok között legnagyobb, legmagasabb. Nem ama borzasztó viszony lévén közöttünk, ne is fejeztessék ki olyas, mi arra ’s önkényre mutatna, mi azt tenné, hogy jusunk csak pium desiderium; ’s ő Felsége’ részéről a’ jóváhagyás csak kegyelem. Ennek állítása , ’s ezen állításnak általunk leendő elfogadása jusunkat tagadná ’s arróli lemondásunkat foglalná magában, és jövendőre jus’ biztosítása helyett, csak az ingadozó kegyelem’ kétes kilátását nyitná meg. Mondassák tehát tisztán , hogy jusunk-teljesítése szülte jusa és kötelessége volt a’ Fejedelemnek, mi szerint választásunkat helyben hagyta: ezt fejezvén ki, helyes lesz a’ mondás, ’s meg fog a‘ dolog’ ’s történet’ igazságának felelni. Tisztelettel bátor vagyok ő excját felszólítani és kérni arra, mi szerint méltóztassék kinyilatkoztatni, hogy ő Felsége által a’ mi szabad választásunk hagyatván jóvá: a’ szerint, és annak következésében ül-e itt? En arról vagyok meggyőződve; ha azonban nem úgy jelent itt meg, azt ő excja megfogja mondani , ’s hogy mint általunk szabadon választott elnök ül itten : arra hallgatása is elég felelet, bizonyság leend. (mély csend). G. Nemes Ádám: Úgy nyilatkoztatja ki magát, hogy az elölülői széket ő Felsége’ parancsolatából , mint a rendek által választott elölülő, foglalta legyen el (hangos és sokszorozott éljen). l4 Második ülés Junius’ 19-kén. Wesselényi Miklós: Ezen szavakban, melyeket a’ tisztelt hazafi szájából, mondhatom, zengeni hallék, elösmérem, hogy azok szívből jöttek; elösmé- rem, hogy magyar hazafi kebelből eredtek. Midőn ezen szavakat mondá azon tisztelt személy, képzelem, mintha jó Fejedelmünknek tisztelt ősz haját — mely legszebb koronája — látnám, és ősz haja alatt azon tisztes és alattvalói’ boldogságán törekedő fejét szemléltem volna. Valamint ő Felségének szavát képzelém itten hallani a’ most hallott szavakban, ’s valamint tisztelettel és ölömmel hallottam azon tisztelt urnák valósággal egyenesen ő Felsége’ érzéséből s atyai szívéből kivett mostani beszédet; szint oly botránkozást ’s keserűséget szülének bennem az imént hallottak, mert azokon más idegen belyeget valék kénytelen látni. (Éljen, éljen a' jó Fejedelem ! ) 6.) Az ideigleni tollvitelrdl az első ülésben 3-dik szám alatt javaslatba hozatott, de félben maradott indítvány folytat- tatván közügy-igazgató Hilibi Gál László atyánkfia, az előbbi alkalmatossággal is előadott ellenvéleményei oly hozzátétellel ujitja meg, hogy az országgyűlés némely esetekben itélőszék is lévén, ha nem a’ törvény állal rendelt tollvivők hiteles pennája alatt kelnek ítéletei, törvényesek nem lesznek ; Felső Bükki Horváth Ferencz atyánkfia pedig, mint az itélőmesteri hivatal’ egyik mostani viselője, ragaszkodván hivatali társa Tancsi Földvári Farkas atyánkfia által az első ülésén mind hármok’ nevében tett nyilatkozathoz újból kijelenti, hogy hivatalukat, melyet ő Felségétől csak a’legközelebbi, most már jelenlévő, országgyűlésig ideiglen nvertek , az országgyűlésen a’ KK. és RR. akarata ellen viselni nem kívánják.
