Erdély Nagyfejedelemség 1834-ik esztendőben Május 26-kára Kolozsvár szabad királyi városba hírdetett, Országgyülésének jegyzőkönyve, 1834. május 28. - 1835. február 6. (Kolozsvár 1834)

1834 / 4. ülés

12

Negyedik ülés. Jun. 24-kén.

rást ’s legtöbbször nem elég törvényes erősséget szolgáltattak, ’s nem hogy az elei’ lépteit örömest nyomozó utó-korral, de az együtt elükkel is a' haza’ képviselőit meg nem ösmértették; javaslatba ho- zatik, hogy ezen hiány’ kipótolásául az itélőmesterek által rendszerint eddig is vitt országgyűlési jegyzőkönyv ön kiéül egy napló- könyv is vitettessék, melyben a’tárgyak’ felvétele és elhatározása épen azon szókkal mint a’jegyzőkönyvben, de ezeken kívül minden szóló’ beszédének is veleje, vagy is summás értelme nevével együtt feljegyeztessék; az országgyűlési irományok pedig, (hová tartoznak minden felsőbb rendeletek, feliratok, levelezések) külön könyvbe szerkeztettessenek öszve. 31ely indítvány’ első része ellen nevezetessebben az hozatott fel, hogy az lehetetienséget foglalna magában, részint azért, mivel az itélőmesterek az eddig vinni szokott jegyzőkönyvvel is tapasztalás szerint annyira el voltak foglalva, hogy, noha az 1791-beli 11-ik törvényczikkely’ rendszabásához képest minden ülés’ kezdetén a’ mult ülésen folytaknak fel kell olvastatni és megállítatni, ez ellen még is több esetekben a’jegyzőkönyvek, készen nem létök miatt, huzomos idő’közbe jötte után vizsgáltathattak meg; részint azért, mivel törvényes hitelességet ezen naplókönyvnek is csak az országgv ülés’megv izs- gálása adhatv án , ez az országos üléseken v aló bírálás több időt venne el, mint magoknak a’ dolgoknak folyamotja.

Azonban a’ KK. és RR. többsége a’ köz dolgok’ nyilvánosságára nézve ezen indítványt igen czélirányosnak találván, meg határoztatok: hogy a’jegyzőkönyvön kívül, melyet az 1 í 91-beli 11-ik törvényczikkely* rendeléséhez képest az itélőmesterek visznek, készítessék egy javaslat szerint a’ tárgyak’ felvételén, ’s a- zokra teendő határozatokon kívül az egyes beszélők’ v itatásait is summásan magába foglaló naplókönyv ; melynek szerkeztetői lesznek hat a’ három nemzetből egyforma számmal e’ végre szózatolás’ utján választandó tollvivők; bírálója pedig annak, hogy az a’ mi mondatott igazán iktattatott bé, egy hasonlólag szózatolás’ utján a’ három nemzetből egyforma számmal kijelelendő 12. sze- mélyü biztosság; mely biztosságnak kötelessége lesz a’jegyzőkönyvet is az 1791-beli 11-ik törvényczikkely’ rendszabásához képest megvizsgálni : mely szerint sem az országos üléseken a’ napló- könyv’ bírálásával idő nem foglalódik, sem az szükséges hitelesség’ Injával nem lesz; fennmaradván jusa mindenkinek az iránt, hogy a’ mit az országos ülésen folyt beszédek közzúl a’ naplóban nem helyesen talál kifejeztetve, azt az ország’ rendei elébe terjeszthesse. Ezeken kívül, hogy az országgyűlési irományok külön szerkeztetődjenek ; ’s mind a’ három rendbéliek, az országgyűlés alatt, folyólag, haladékon kiv ül sajt«) alá menjenek, végeztetett. Addig pedig, inig a’ G. tollvivő, és 12. szentélyű bíráló biztosság megv álasztathatnék, a’ naplókönyvnek is szerkeztetése országos ideigleni és nemzeti tollvivő atyánkfiaira bizatik.

21.) A’ kir. előadásokat magában foglaló kir. lev elet a’ mi illeti:

Minthogy a’ léte’ enyészésétől rebegő, annak mentesítését mint ön élete’ kérdését, a’ legvitathatatlanabb jussal teszi minden egyebek elé, ’s igy akkor, midőn az alkotmányos lét alapjaiban van megrendítve, nem egyeben hanem csak ennek helyreállításán és megerősítésén kezdheti a’ törvényhozó test, sőt kell kezdenie ok- veletlen, munkálódásait; mert a’ minek léte ingataggá és kétségessé vált, ön állandósításáig nem is létez úgy, hogy határoza-