A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
194 VII. ÜLÉS. hogy a nyersanyagoknál a romlás 658 millió, a félgyártmányoknál 141 millió, a gyártmányoknál 122 millió. Ebből a kimutatásból megállapíthatunk tehát annyit, hogy a nyersanyagok behozatala bét év alatt 658 millió koronával emelkedett, vagyis a kereskedelmi forgalom egész differentiájának kétharmad részét a nyersanyagok behozatali többlete idézte elő. Ezeket az adatokat részben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, részben pedig a Gyáriparosok Országos Szövetségének kimutatásaiból veszem. Ugyebár, közismert dolog, hogy talán nincs két ellentétesebb testület, mint az ( Irszágos Magyar Gazdasági Egyesület és a Gyáriparosok Országos Szövetsége, természetes is, hiszen minden államban az agrár- és a mercantil- érdekek ellentétben vannak egymással. Mégis daczára annak, hogy ez a két testület egymással ellentétes álláspontot foglal el, mind a kettő ugyanarra az egy conclusióra jut, t. i. hogy ha tovább is a jelen gazdasági szerződésben állunk Németországgal,ez Magyarország ruináját, tönkretételét jelenti. De súlyos panaszok vannak nemcsak a német kereskedelmi szerződés ellen, hanem annak rosszindulatú kezelése miatt is. Itt is az Országos Magyar Gazdásági Egyesületre hivatkozom, melynek elnökségére, ugyebár, mindent rá lehet mondani, csak azt nem, hogy ellenzéki. Elnöke Bujanovics Sándor, egyik alelnöke Zselénszky Köbért volt, mind ketten tudtommal a munkapárt tagjai, és mégis azt látjuk, hogy ez a testület erre a conclusióra jutott. Ennek illusztrálására fel kell, hogy olvassam az Omge előadói javaslatának egy részét, a német kereskedelmi szerződés megújításának szükségéről és feltételeiről. Ebben a következők foglaltatnak. (Olvassa) : »Egyedül az árpa az a felsorolt nyersanyagok közül, amelyben a kivitel csökkenésének kizárólag Németország helytelen és ellenünk irányuló vámkezelése az oka, amennyiben a sörárpa, illetve a malátaárpa és a takarmányárpa között egy olyan disparitas lépett az 1906. évben életbe, amely a mi sörárpánk versenyképességét Németország piaczain az orosz árpával szemben jelentékenyen csökkentette. Amig ugyanis a malátaárpa vámja 4 márka, a takarmányárpáé 1'30 márka. Ez a 2'70 márkányi disparitas az árpánál olyan nagy, hogy ezt a magyar malátaárpa leküzdeni nem tudja, és ez a magyarázata annak, hogy az orosz árpával a versenyt felvenni nem tudjuk; nem tudjuk pedig azon egyszerű oknál fogva, mert Oroszország és Románia is takarmány örve alatt malátaárpát is szállít, és mig velünk szemben a német vámhivatalok a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolják az árpa minőségének megállapításánál, addig ez az ellenőrzés Oroszországgal szemben legalább is sokkal enyhébbnek mondható.« Különben Rubinek Gyula, a javaslat előadója egy más helyen azt mondja, — nem akarom a t. országos bizottságot felolvasásokkal untatni, de ezek annyira támogatják az én tételemet, hogy lehetetlen ezeket fel nem említenem — hogy : »Németország tudatosan ami kivitelünk csökkentésére törekszik. A határon minden egyes fináncz, minden egyes állatorvos, minden egyes vasúti tisztviselő egyúttal vámpolitikus is, és a gyors lebonyolításnak ezer akadályát tudják támasztani, csak hogy a kiviteli czégek kedvét a kivitel erőszakolásától elvegyék«. Számtalan példát tHdnék még felhozni, de -— amint már mondottam — nem akarom fárasztani a hallgatóságot ezekkel a száraz állatokkal. Most azonban rátérek arra, hogy a gyáriparosoknál is azon a gyűlésen, ahol tárgyalták a német gazdasági szerződéseket, ott is Egger Gyula gyáriparos súlyos panaszokkal állt elő. Hogy csak egyet is felemlítsek, azt panaszolta, hogy az izzólámpák bevitelénél olyan a németek magatartása, hogy az izzólámpákat practicusan nem vagyunk képesek bevinni Németországba. Az előadó ur és a túloldalon legutóbb a ministerelnök ur is lekicsinylő mozdulattal igyekezett bizonyítani azt, hogy a hármas- szövetség-ellenes hangulat mennyire alaptalan, mennyire nem fundálbató és bár nem mondta, de szinte hallottam, hogy csak népgyüléseken lehet arról beszélni, de komolyan nem lehet, mert ennek az országnak összes komoly tényezői mind rajonganak a háromasszövetségért, rajonganak a német barátságért és boldogok, hogy ilyen szövetségestársuk van. T. országos bizottság! A sentimentalismus kora elmúlt. Az emberek ma azt nézik, hogy mi válik hasznukra és mi nem, és ha az emberek tiz ujjúkon ki tudják számítani, hogy valamely állammal való szövetség reájuk nézve és az ő zseb-politikájukra nézve előnyt jelent, akkor ott hiába szónokolunk, hiába tartunk pohárköszöntőket, hiába teszünk bármilyen kísérletet és hiába vesztegetjük meg az embereket, azok mégis azt fogják követelni, hogy vagy olyan helyzetek teremtődjenek a hármasszövetségen felül, melyek mellett mi a kalkulusunkat megtaláljuk, vagy ha ez lehetetlen, akkor inkább egy más térre menjünk át. Felhozom az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet és felhozom a Gyáriparosok Országos Szövetségét, mindkettő oly tekintélyes intézet, melyekről nem lehet azt mondani, hogy bombastikus frázisokkal igyekeznek a publicumot félrevezetni. Már az elnökségük is úgy van összeállítva, hogy ez teljesen ki van zárva. Rubinek Gyula t. barátomról, kivel volt alkalmam együtt dolgozni és akinek nemcsak szaktudásáról győződtem meg, de arról is, hogy igazán kizárólag annak a munkának él, melynek egész életét szenteli, igazán nem lehet mondani, hogy elfogult, vagy ellenzéki viszketésből mond vagy ir bármit is. Rubinek Gyula
