A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VII. ÜLÉS. 181 Andrássy Gyula gr. : T. országos bizottság ! Elnök: Személyes kérdésben? Andrássy Gyula gr.: T. országos bizottság! Nem kívánok most azzal a joggal élni, hogy reflectáljak előttem felszólalt t bizottsági tag ur érdekes beszédére, mely valóban érdekes abból a szempontból, hogy a többségi párt elnöke akként indokolta meg bizalmát a közös kormány iránt, hogy blamirozta magát az egész Európával együtt. (Ellenmondások.) Nem kívánok most erre kitérni, csak azt akarom tenni, hogy szavaim értelmének félremagyarázása ellen felszólaljak. A t. bizottsági tag ur azt mondta, hogy én tegnapi beszédemben azt mondtam volna, hogy a Romániával való barátság a Balkán- félsziget minden nehéz kérdést'megoldja. Bocsánatot kérek, ilyent nem mondtam soha, ilyent nem fc gondoltam, ilyent gondolni és mondani — engedőimet kérek — józan észszel nem is lehet. Az teljesen ki van zárva, hogy bármely szövetség ilyen eredményt elérhetne ott. Egyetlen egy szava nincs a beszédemnek, melyből ez következnék. Egészen ellenkezően áll a dolog. Rámutattam arra, hogy igenis a legelőnyösebb szövetség minden ottani más szövetségek közt a Romániával való barátság. Ezt bizonyítottam, de hozzátettem a következőt (Olvassa): »Ha lehet barátságot fenntartani, azt fenn kell tartani, mert az áll legközelebb érdekeinkhez, az a legjobb ; de illusiókat semmi körülmények között magunknak ne csináljunk, ne tévedjünk, mert tévedni ezen kérdésben végzetes volna. Csak akkor számítsunk reájuk, ha erre biztos alap van. Ne adjuk fel a barátságot könnyelműen, mert arra szükség van, mert az a legelőnyösebb, de tény, hogy nem szorultunk senkire, találunk más barátokat is, ha ott ellentétes hangulat lesz, amennyiben mi erősek vagyunk, egységesek vagyunk és czéltudatos politikát folytatunk.« Ezzel tehát absolute nem egyeztethető meg az az állítás, mely tényleg nem is tartható fenn, komoly ember azt nem állíthatja, hogy a Romániával való barátság minden nehézséget megszüntetne. Igenis, most is kijelentem, hogy legjobbnak tartom a Romániával való barátságot. Ha lehet, ahhoz kell ragaszkodnunk, amennyiben pedig az lehetetlenné válik, akkor másutt kell szövetséget keresnünk. Elnök : A ministerelnök ur kíván szólni. Tisza István gr. ministerelnök : T. országos bizottság ! Nem tudom, hogyan méltóztatnak parancsolni, — nekem egészen mindegy — hogy most szólaljak-e fel, avagy délután. (Felkiáltások : Délután !) Ez esetben bátor vagyok feltenni a kérdést, miután úgy tudom, hogy a t. bizottsági tag urak egy részének az az óhajtása, hogy a délutáni ülés hamarább végződjék, nem lehetne-e a_ tanácskozást délután félnégy órakor kezdeni. (.Elénk helyeslés.) Bátor vagyok tehát azt kérni, hogy beszédem elmondását délután félnégyre halaszthassam. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatnak elfogadni azt a javaslatot, hogy az ülést délután fél négykor folytassuk ? (Igen!) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot, azonban az ülés felfüggesztése előtt még bejelentem, hogy a hetes egyeztető albizottság megalakult és elnökévé Beöthy Lászlót, jegyzőjévé pedig Sziillő Gézát választotta meg. A tanácskozást délután fél négyig felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Beöthy László foglalja el.) Elnök: A felfüggesztett ülést megnyitom. A külügyminister ur kíván szólni. Berchtold Lipót gr. külügyminister: T. országosbizottság! (Halljuk! Halljuk!) Berzeviczy ő excellentiája a t. delegatio külügyi albizottságában e hó 12-ikén, Apponyi Albert gróf ő excellentiája pedig tegnap kérdést intézett hozzám a III. hágai békeconferentia tárgyában. Ezekre a kérdésekbe a következőkben van szerencsém válaszolni. Berzeviczy ő excellentiája nyilván abból a felfogásból indult ki, hogy a III. hágai békeconferentia összeülésének időpontja mindeddig azért nem volt megállapítható, mivel a londoni tengeri hadjogi declaratio ez idő szerint még nem lépett életbe és ő exellentiája ezzel kapcsolatban az iránt kért felvilágosítást, hogy tekintet nélkül erre a körülményre, remélhető-e, hogy a III. békeconferentia előkészítése iránt Németalföld és Oroszország között újsághírek szerint megkezdett tárgyalások a conferentia mielőbbi összehívására fognak vezetni. E részben ma csak annyit mondhatok, hogy — amennyiben az ügyet áttekinthetem, — a londoni tengeri hadjogi declaratio hatályba lépésének kérdése a legközelebbi békeconferentia összehívásával nem áll semmi oly tárgyi összefüggésben, amelynél fogva a Londonban alkotott mű activálásának szükségszerüleg meg kellene előznie a legközelebbi békeconferentia összehívását. Arról, hogy ezt a felfogásomat az összes többi hatalmak osztják-e, és hogy e részben egyes hatalmak folytattak-e egymás közt eszmecserét, nincsen tudomásom. Minket ebben a kérdésben eddig még sehonnan sem kerestek meg, ámde arról van tudomásom, hogy a hágai és szentpétervári kormány között pourparler-k vannak folyamatban arra nézve, hogy a II. békeconferentia acte fináléjában ajánlott nemzetközi előkészítő- bizottság miként volna legczélszerübben összeállítandó, hogy megfelelhessen kitűzött feladatának, a legközelebbi conferentia programmja megállapításának. Arról, hogy ez az eszmecsere meddig haladt előre, ezidőszerint még nincsenek értesüléseim.
