A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
t attól, hogy az államok kormányzati ügyeibe beleavatkozzék, azokra befolyást gyakoroljon. Ezen törvényes rendelkezések alapján a leghatározottabban tiltakoznunk kell az ellen, hogy az osztrák országos bizottság tagjai részéről a kölcsönös és együttes védelem örve alatt a magyar közjogba és belkormányzatba ütköző beleavatkozás történt; a magyar belviszonyokat tárgyalták és az egységes magyar nemzeti államban a nemzeti kérdéseknek felvetését, a széthúzó törekvéseknek biztatását megkísérelték. De mély sajnálatomat kell kifejeznem a felett is, hogy magyar politikai pártok, a ma- , gyár közéletnek kiemelkedő egyénei a magyar politikai belviszonyok bírálatát vonták bele az országos bizottság tanácskozásaiba, ami egyfelől az 1867: XII. t.-czikkbe ütközik, ami ezen törvényczikknek a magyar állam souverainitását körülbástyázó rendelkezéseinek elhomályositására vezethet, másfelől épen az egységes magyar nemzeti állam belső és külső ellenségeinek erősségül és támaszul szolgálhat a jövőben. A kölcsönös és együttes védelemnek a kérdése képezi csakis és kizárólag az országos bizottságok tárgyalási anyagát. Ennek az eszközei, nem önálló, nem egymástól független, nem egymástól elválasztható, de egymást kiegészítő eszközei : a hadügy és a külügy. Talán jellemezhetjük igy : akarat és erő. Es épen ezért kötelességem kifogásolni az albizottsági ülésen történt azon támadást, hogy külügyi és hadügyi politikánkban eltérés mutatkozik. Azt hiszem, nekünk csak kölcsönös és együttes védelmi politikánk lehet. Külügyünk és hadügyünk ezen politikának a szolgálatában állanak és igy ezek között ellentét elméletileg nem állhat fenn, gyakorlatban pedig lehetetlenség. A kölcsönös és együttes védelem politikájának érvényesítésére szükséges költségeket,5 t. országos bizottság, megszavazom. Mert habár látom azt, hogy a nagyhatalmak rémséges fegyverkezése a népek teherviselési képességét a megdöbbenésig megpróbáltatásoknak teszi ki, mégis a kölcsönös és együttes védelem politikájának erősítésében látom az egyedüli biztosítékát annak, hogy a béke fentartassék és ha a leszámolás ideje elérkezik, az ország és a trón érdekei megvédessenek. Mert, t. országos bizottság, a közelmúlt tapasztalatai meggyőzhettek bennünket arról, hogy az államok szövetsége közös érdekek feltételein alapszik és csakis a külön érdekek határvonala bir értékkel és csakis e határig terjed és nyújt a szövetséges társnak erőt. Épen azért törekedni kell arra, hogy védelmi politikánk és védelmi politikánknak ereje olyan legyen, hogy szövetségeseink ebben az erőben közös érdekeik biztosítékát egyfelől megtalálhassák, de másfelől saját külön érdekeik határvonalát a mi külön érdekeink határvonalának tiszteletben tartásával állapítsák meg. Ezen követelményeknek a megléteiét a hármasszövetLÉS. 23 ségben én még megtalálom, habár forogtak fenn jelenségek vagy talán azoknak csak a látszatai, hogy épen a magyar állam egységes nemzeti jellegének megvédésére e szövetség keretében nem nyerjük a kellő támogatást; bízom azonban abban, hogy a jelenségeknek csak a látszata forog fenn és hogy azok is múló természetűek és bízom abban, hogy épen a magyar nemzeti államnak nagy jelentőségét, az egységes nemzeti államnak jellegében rejlő erőt e szövetség keretében teljesen felismerik és honorálják. Mert, t. országos bizottság, Ausztriában az alig 37°/0-kot tevő németséggel szemben, a 41%- ot meghaladó szláv elem és a 18°/0-ot kitevő lengyeleken kívül, 2l/2°/o olasz és l°/0 román áll szemben. A szorosan vett Magyarországon az 54° Vöt meghaladja a magyarság és Szent István egész birodalmában is, a 26% szláv a 14°/o román és a 10°/o német elemmel szemben 48°/o-ot meghaladó magyarság áll. A magyar állam nemzeti jellegének megvédése tehát nemcsak a két államnak, de a szövetséges államoknak is nagy érdeke. Mert ha Magyarország is nemzetiségi államjellegüvé válnék, akkor az ittlévő nemzetiségek a két monarchia kölcsönös és együttes védelmi politikájának érvényesítésénél akaratukat az ausztriai nemzetiségek törekvéseivel egyesíthetnék és akkor a két állam népviszonyait arányosítva, a két állam össznépességének 35°/o szláv, 10°/o lengyel, 6°/0 román elemével szemben a 25% németség a kölcsönös és együttes védelmi politikának irányitó vezető szerepét vinni képes nem lenne, mert ebben már nem az egységes magyar nemzeti államnak az egész ereje, hanem csakis a két állam össznépességének 21%-ot kitevő magyarsága támogathatná. Ilyen lenne a helyzet, t. országos bizottság, és ez a helyzet a széthúzó elemek törekvéseinek a sikerét biztosithatná. A két állam léteiét, a két trón biztonságát, de a hármasszövetség szilárdságának legnagyobb erősségét Magyarország egységes magyar nemzeti jellegének a fenmaradása képezi. Mert a háború esélyeit nem jósolom ugyan, de mérlegelem. A Balkánon a féltékenység, a gyülölel csiráit maga a hódított terület megosztása vonta maga után. A Bulgáriától Románia javára meghódított 8000 négyszögkilométernyi terület nagyszámú bolgár lakossága, a dobrudzsai bolgárok, a Bulgáriába bekebelezett görög néplakta terület lakossága, a szerbeknek jutott bolgár népességű terület lakossága, a Montenegro és Szerbia között megosztott ősi albánlakta területek lakossága, az uj államba való beilleszkedés tekintetében sok megpróbáltatásnak, nagy véráldozatnak lesz kitéve. Éz a körülmény az eszélyesség és az erélyesség mellett az uj államok kormányzásába főleg a humánus elveknek a bevitelét is megköveteli. Nekünk, a kölcsönös és együttes védelem politikája érvényesítési feltételeinek megállapításánál nem kell félnünk az uj alakítástól;
