A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

24 II. ÜLÉS.

semmi okunk arra, hogy a jó szomszédi viszonyból folyó köteles jóindulatnál nagyobb előzékenységgel legyünk iránta. A Balkánon lévő hat keresztény állam összlakossága 22 millió; Bulgáriáé 5 millió, Albániáé az 1 milliót megközelíti, Görögországé 41/* millió, Romániáé a 71/* milliót megközelíti, Szerbiáé a 4 milliót meghaladja, Montenegróé a fél milliót megközelíti. Románia és Szerbia erejét szerény nézetem szerint nehéz helyzetekben Albániának és Bulgáriának az ereje, az ellentétes álláspontja mindig leköti.

A múló, talán túlbecsült jelenségekből, igy különösen a hadviselés nélkül elért sikereken való elbizakodottságból Romániának a közeli felébredését reményiem, mert, ha ez a felébredés be nem következnék, nekünk kellene azt védelmi politikánkkal előidéznünk. Ami a Romániában legközelebb lefolyt eseményeket illeti, amelyek Magyarország állami souverainitásának sérelmével járnak, hiszem, hogy Románia vezető és felelős politikusai be fogják látni, hogy egy közel háromszorta nagyobb nemzeti állam bel- ügyeibe büntetlenül beavatkozni nem lehet és be fogják látni azt is, hogy, amidőn Románia, a kis állam nemzeti jellege védelmében más nemzetiségű alattvalóit az emberi jogokat majdnem letipró bánásmódban részesíti, és ezzel szemben Magyarország, a szintén nemzeti állam, minden nemzetiségű polgára részére egyenlő jogot biztosit, akkor Románia a román nemzeti jellegnek a kiterjesztését a magyar birodalom területére, a román nemzetiségű magyar állampolgárokra is követelni nemcsak nem jogosult, de részéről egy ilyen, bárcsak elvi beavatkozás provokálása azonnali megoldást követel, amelyből, azt hiszem, Romániának lenne a legkevesebb előnye, mert azt hiszem, hogy Romániának minden ábrándozása mellett is el kell ismernie, hogy államiságának fejlődése csakis a hármasszövetségnek és főleg Ausztria és Magyarország nagyhatalmi állásának létezéséből indul ki.

képének vallása, műveltségének hason foka, a nagy szláv tengerbe való olvadásnak volna mintegy átvezető csatornája, amelynek elzárására a mi nagyhatalmi állásunkra, a mi támogató erőnkre van Romániának szüksége. Magyar- országnak 10 milliót meghaladó magyarsága van ; a külföldön 2 millió magyar él. Romániának 7,4<>0.000-nyi lakosságából 6 millióra tehető a román; Magyarországon nem egészen 3 millió román van, Besszarábiában 1 milliót meghalad a románok száma ; Ausztriában egynegyed millió van, a külföldön szórványosan egy millió A románok összessége sem éri el a magyarság számát. A magyar államban, Magyarországon él majdnem annyi magyar, mint ahány román van az egész világon. El olyan kultúra mellett, amely a szláv elembe való beolvadás veszélyét teljesen kizárja, mert ez ellen gazdasági, intellektuális fejlődése, vallása és történelmi múltja védi. Magyarország egységes magyar állami jelleget

fentartani tehát jogunk van, de a két állam védelmi politikájának nagy érdekéből kifolyólag, amint már kifejtettem, kötelességünk is.

Készséggel támogatom ezen kölcsönös és együttes védelmi politikát és az annak szükséges eszközöket készséggel bocsátom rendelkezésére; azonban kötelességemnek tartom, nemcsak Magyarország és nem is csak Ausztria érdekében, de a minden magyar ember előtt tiszteletben álló trón iránti tekintetből is megemlíteni, hogy ezen kölcsönös és együttes védelem politikája csak akkor és addig lesz hatályos és erős, mig annak ereje a két állam polgárainak azon meggyőződéséből táplálkozik, hogy a » közös intézményeknek nemcsak terheiből, hanem előnyeiből is kijut az arányos rész mind a két államnak egyaránt.

Nem akarok most közgazdasági kérdésekkel foglalkozni ; hiszen azok részben már az albizottság ülésein is tárgyaltattak, részben pedig Chorin t. bizottsági tagtársam és részben az előadó ur által is itt beható megvilágítást nyertek. Nem akarok rámutatni arra, hogy a legmagasabb udvartartás, a közös ministeriu- mok, a külföldi államok képviseletei, a nagy határvédelmi vonalak katonai létszáma : mind olyan nagy gazdasági és pénzügyi előnyöket biztosítanak Ausztria népeinek, amelyek Magyar- ország népei részére megfelelő gazdasági hátrányt jelentenek. Azok a nagy szempontok, amelyek nemzetünket a hazaszeretetben és a trón iránti hűségünkben lelkesítik, a kölcsönös és együttes védelem politikája fennállhatásának érdekében ezen gazdasági hátrányoknak az elviselésére is képesek.

Ámde a kölcsönös és együttes védelem politikája, és egyik hatályos eszközének, a közös hadseregnek fejlesztése, etikai és fizikai erősítése érdekében kötelességemnek tartom, nem kizárólag Magyarország szempontjából, hanem a közös véderő érdekében kifejteni, bogy a közös hadsereg tisztikarában olyan hátrányos arányban vannak alkalmazva a magyar bonos tisztek, hogy ebből nagy socialis hátrányok származnak az országra, de veszélyes hátrányok származhatnak igénytelen felfogásom szerint az osztrák honos tiszteknek túlnagy arányban való igénybe vétele által, azok alkalmas tisztanyagának kimerítésére és ezáltal a hadsereg harcz- képességére is.

Kötelességemnek tartom számadatokkal es a hadvezetőség részéről kezünkbe adott kimutatásokkal foglalkozni és ezekből levonni azt a consequentiát, hogy nemcsak tiszti létszámunkban nem látom a javulást a honosság tekintetében, de nem látok biztosítékot a tisztnevelésnél sem a tekintetben, hogy a nagy aránytalanság teljesen eloszlatva és az arány a tisztikarban véradónknak valaha megfelelő lesz.

És itt legyen szabad röviden egy tisztelet- teljes megjegyzést tennem. Evek előtt, talán 1906-ban, a pénzügyi bizottságban a honvéd-