A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1914 - hiteles kiadás (Bécs, 1914)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
It. ÜLÉS. elő átmenetileg az, hogy a bevétel látszólag igen nagy, körülbelül 6 milliós gyarapodást jelent. A bevételekről egyéb mondanivalóm nincs és igy áttérhetek ezen nagy szükségletnek, amely, ismétlem, 1914—15-re, levonva belőle a póthitelt, keretszámban 577 milliót jelent, a szétbontására. A rendes szükséglet, amelybe bele van most már értve a bosznia-herczegovi- nai csapatok rendes szükséglete is, összesen 494 millió; ebből netto 483 millió, mivel a jövedelmek mindig a rendes szükségletből vonatnak le. Ha ezt összehasonlítjuk a múlt teljes év költségvetésével, a rendes költségvetésben 55,132.211 K kiadási növekedés áll elő. Ennek budget-technikai analysise azt bizonyítja, hogy ebből 23,910.000 K, kerekszámban tehát 24 millió K, az 1912-es és 1913-as véderőreformoknak, illetőleg ujonczlétszámemeléseknek a programmszerii következménye, a többi pedig annyira régebben megszavazott, vagy megkezdett emelések folytatása, hogy uj költekezésre ebben az összegben alig akad több százezer koronánál; pontosan szólva, 101.400 K. Itt felmerült az, vájjon e nagy költekezés következtében a két véderőreformnak ilyen súlyos terhei mennyiben vitték előre hadseregünk fejlődését. Erre nézve a hadügyminister ur az albizottságban igen sok felvilágosítást nyújtott, azok legnagyobb részét azonban bizalmasaknak kívánta tekinteni. Hogy azonban valamelyes képet adjunk, jelentésünk hetedik oldalán össze van foglalva az az általános keret, a melyben meg van jelölve, hogy a véderőreformok ezen költségvetés alapján milyen előhaladást fognak tenni. E rendes 494 millió bruttó-szükségleten kívül a hadseregnek u. n. normális-rendkívüli szükséglete összesen csak 1,600.000 korona. Ebben semmi uj tétel nem foglaltatik. Ezután következik a harmadik, vagyis a rendkivüli- rendkivüli szükséglet, amelyet hadseregfejlesztési hitelnek nevezünk, megjegyezvén, hogy ebben az összegben most már nem egy, hanem két véderőreform rendkívüli szükséglete foglaltatik, egyszer s mindenkorra. Itt a hadügyminister ur kér 39,310.000 koronát. Ha ezt a 39,310.000 koronát szedjük szét, úgy találjuk, hogy ebben uj tétel egyetlenegy van: az u. n. j) rovat alatt 1,300.000 korona kéretik a legközelebb életbelépő katonai bűnvádi perrendtartással kapcsolatos beruházásokra, épületek létesítésére. A hadügyi albizottság úgy találta, hogy miután úgy a magyar országgyűlésnek, mint a magyar országos bizottságnak régtől fogva felállított követelése volt, hogy az uj katonai büntető perrendtartás mielőbb életbelépjen, ez uj tétel felállítása ellen nemcsak kifogást nem emelhetünk, hanem azt örömmel kell üdvözölnünk. (Helyeslés.) A hadsereg többi három hitele közül kettő u. n. előre megszabott hitelnek kimerítéséből 15 állna. Ezek közül 300.000 korona van felvéve a régi 165 milliós hitelre. Ez a 165 milliós hitel, az u. n. ágyuhitel 1904-ben kezdődött és ha ez a 300.000 korona megszavaztatik, akkor még 1,500.000 korona marad a későbbi évek számára. A másik rendkívüli hitel, az u. n. Auffenberg- féle 125 milliónak harmadik részlete. Erre nézve fel van véve 41,700.000 korona és ha ez is megszavaztatott, akkor a 125 millióból még 20.900.000 korona vár kitöltésre. Ezek azok a rendkívüli hitelek, amelyeket bátor voltam felemlíteni. Az utolsó egy póthitel jellegű hitel, amelyre röviden visszatérek még. Már most e nagy summákat áttekintve, a hadügyi albizottság kötelességének tartotta, hogy a költségvetésnek alkotmányos ellenőrzés szempontjából való helyes vagy helytelen volta felett beható bírálatot mondjon. Ezt akként igyekeztem keresztül vinni, hogy áttekintve az utolsó öt évnek költségvetési jelentéseit, megállapítottam, hogy milyen határozatokat hozott az országos bizottság, hogy vájjon ebben a költségvetésben a hadügyminister ur melyik határozatunkat és milyen értelemben vitte keresztül. Azért voltam bátor azt mondani, hogy öt elmúlt költségvetésnek jelentéseit, mert bár az 1910. évi költségvetést is én voltam bátor annak idején előadni, ez, mint mél- tóztatnak tudni, a politikai viszonyok folytán 1910 októberében szavaztatott meg visszamenőleg, úgy hogy valamely budget-technikai elvet ott érvényesíteni nem lehet. Szóval, az 1911-iki költségvetéstől kezdve a hadügyi albizottság különféle javaslatokat terjesztett az országos bizottság elé, ezeket az országos bizottság többnyire egyhangúlag elfogadta és kötelezte a hadügyministert, hogy ezen általunk felállított keretekhez mérje a költségvetést, még pedig azért, mert a hadügyi költségvetésnek régi rendszerével szakítanunk kellett, hogy igy a magyar pénzügyi jog szempontjából alkotmányos ellenőrzésünket vele szemben jobban gyakorolhassuk. Ha most ezen áttekintek, úgy találom, hogy hat rendbeli határozatot hoztunk. Ezeknek a hadügyminister ur a mostani költség- vetésben a következőképen tett eleget. Először is felállítottuk azt az elvet 1914 első felében, hogy a költségvetés egyszerűbb legyen. Ezt a hadügyminister ur keresztülvitte, amennyiben a múlt delegatio 13 előterjesztése helyett most, mint méltóztatnak látni, a valódi költségvetés belefér két füzetbe, a rendes és a rendkívüli hitelek füzetébe. Második kívánságunk az volt, hogy a hadügyi költségvetés áttekinthetőbb legyen. Ennek is megfelelt a hadügyminister ur, először azzal, hogy végre a bosznia-herczegovinai csapatok költségvetése is beleolvasztatott az egész ármádia költségvetésébe, másodszor azáltal, hogy az eddigi 27 czim helyett, amelyek régi közigazgatási
