A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1912 - hiteles kiadás (Bécs, 1912)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság irományai
12. szám. A közös ktüügyminister expozéja. 1912. Az országos bizottságnak a folyó év tavaszán lefolyt ülésszakában alkalmam volt jellemezni viszonyunkat az egyes államokhoz és megállapítani azokat a fővonalakat, a melyeknek irányában külső politikánkban haladnunk kell. Minthogy ma is az akkor kifejtett elvek alapján állunk és viszonyunkban az államokhoz, a melyekkel szövetségben és barátságban élünk, változás nem állott be, úgy hiszem nem forog fenn szüksége annak, hogy külpolitikánk elemi alapjainak újabb tárgyalásába bocsátkozzam. De legyen szabad röviden megvilágítanom az azóta lefolyt fontosabb, nemzetközi természetű politikai eseményeket, valamint állásfoglalásunkat azokkal szemben. Habár az olasz-török fegyveres bonyodalom nem talált még befejezést, mégis egy idő óta a két háborús fél államférfiai között nem hivatalos jellegű tárgyalások folynak, a melyek a béke ügyének bizonyára hasznára voltak. Mi, kik kezdettől fogva kifejezetten meleg érdeklődéssel viseltettünk a béke létrehozását elősegítő minden lépés iránt, reméljük, hogy a nehézségek, a melyek úgy látszik, ez idő szerint beálltak, múló jellegűek lesznek. Eltekintve attól, hogy megelégedéssel üdvözölnek a háború befejezését két állam közölt, a mely közül egyik szövetségesünk, a másik barátunk, különösen még azt a körülményt is számba kell vennünk, hogy a külső bon}’odalom megszűnése esetén Törökország belső válságának gyorsabb megoldása is várható. Mint Törökország szomszédját fokozott figyelmünket vették igénybe azok az események, a melyek egy idő óta a Balkánfélsziget szinterén észlelhetők. Nem hunyhattunk szemet a veszélyek elől, a melyek európai Törökország belső és külső békéjét fenyegették a viszály folytán, a mely a török kormány és az ősi jogaik megcsorbítását érző albánok között keletkezett. A midőn azután Konstantinápolyban beállott a kormányváltozás és az új kormány első megnyilatkozásaképen az albánokkal szemben előzékeny viselkedést tanusitott, ugyanekkor azonban több helyen a béke munkáját megnehezítő, sőt annak meghiúsításával fenyegető tünetek mutatkoztak, úgymint nevezetesen a török-montenegrói határvillongások, a kocsánai bombamerény-